Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Bor-, pálinka- és pohárköszöntők (146-167.)
2. Vigad a menyasszony, nem perget most orsót, A kezében nyomtak egy nagy füstös korsót. Melyért adjon Isten neki egy zsák borsót, Násznagy uramnak diófa koporsót! 3. Azért, jó uraim, a borból igyanak, Ez lakodalomba vígan mulassanak! Mozgassák a korsót, ne szunyókáljanak, De a vőfinek is borocskát adjanak! 150. Más, vagy így szólj 1. Vidámságra bort ad Isten az embernek, Kik örvendezése szerint véle élnek. De akik dobzódnak és részegeskednek, Azok színe elől éppen kirekesztetnek. 2. A borból itt minden bőséges részt vegyen, Senkinek szemére itt ne térjen szégyen! Egymásra köszönvén, hogy jókedvek légyen, Az Isten áldása reájok terjedjen! 151. Bor felköszöntö 1. Isten midőn a földet teremtette, Mindenféle fákkal felékesítette. Az embert lakóul ráhelyeztette, Minden javaival élni megengedte. 2. Sok oktalan állat lett szolgálatára, A len, kender, gyapjú, bőr háza tájára. Hús, kenyér, pecsenye tápláltatására, Mely mellé adatott víz, bor italára. 3 3. De a víz ártatlan italnak a neme, Nem lát attól hármat az embernek szeme. Nem örül, nem vigad senkinek teteme, Nem bánjuk, maradjon a kútba őkelme! 388
