Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Vacsoraköszöntő mulatóversek (86-92.)
89. II. Mikor vinni akarod az ételt 1. Uraim, a konyhán mindent megvizsgáltam, Mindeneket legjobb rendben találtam. Kötelességem ez, mert vagyok mestere, A mi örömatyánk rendelt engem erre. 2. Készülnek az étkek, süt-főz a szakácsnőnk, Mondhatom, hogy jobban magunk sem tehetnénk. Az édes étkeket tudja kavargatni, A boroskancsót is ki tudja hajtogatni! 3. Marhahúsleves fő tizenkilenc akó, Tejfölös torma is van egy hétre való. El is bírjuk élni, van kása hat akó, Meg nem bírna vele ötven tót arató! 4. Töltött káposzta is fő disznó orrdvaP7 8 Ugyancsak a füle, ecetes tormával, Ki abból jóllakik, könnyen beszél azzal, Ki a múlt hét óta koplal éjjel-nappal! 5. Fő a paprikás hús, pedig a javából, Két tinót vágattam Csáki gulyájából. Aki leöblinti tízakós hordóból, Keveset vészén az fejébe a gondból! 6. Készülnek az étkek, a szakácsnő süt-főz, Sok lusta kuktára perlekedni nem győz. Ugrál jobbra, balra, mint erdőben az őz, Azóta felverte az orrát a gőz! 7. No de nem fecsegek, megyek a konyhára, Sok jó eledelek drága illatára. Megnézem a levest, nem dőlt-e padkára, Nem dőlt-e a fazék szakácsnőnk lábára? 158 hiányzó lapszél [párhuzamok] 352
