Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Vőfélyrigmusok - Esküvői versek (55-66.)
Esküvői versek 55. Hitre követő vers Juthat eszekbe jó uraiméknak ezelőtt egy héttel érdemes követeinknek tett kegyes ígéreti. Imé, elhozd azontúl Isten őfelsége ezt az órát, melyben az kézben való adással egymáshoz kötelezett személyek nagyobb egymáshoz való kötelességeknek megerősítésére kívánánk Isten prófétája által a hitnek láncával is egyben köttetni, minek okáért azon ígéretit irántunk beteljesíteni méltóztassa kigyelmetek. így mi is tőlünk kitelhető szolgálatunkat el nem tagadjuk, hanem maradunk közönségesen kigyelmeteknek színmutatás nélkül való igaz szolgái stb. 56. I. Hitre követő Édes násznagy uram! Mint hogy ez a világi élet azt hozza magával, az Isten annyira vitte szívét-lelkét az édes NN barátom uramnak, magát lekötelezte szerelmes mátkájához, de azzal meg nem elégszik, hanem a hitnek arany láncával akarnak együvé köttetni, és a hitnek felvételére mindazon becsületes személyeket mind kigyelmeteket az Isten segítse, szívesen kívánom! 57. III. Paphoz mégy, az háznál Immáron elmegyek amaz fő orvoshoz, Istentől adatott hitek adójához. Az eklézsiának fő kommendásához, Meglátom, mily szívvel lesz kompániánkhoz? 58. A papnak így szólj Édes, kedves tiszteletes uram! Mi végre kívántuk a kigyelmed érdemes, becsületes személyét, ároni házát és parókiáját megkeresni? Nem egyéb végre, hanem mi küldött követek vagyunk kigyelmedhez az édes jó uramtúl, úgy mint N. N-túl. Ő kigyelme 317
