Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Vőfélyrigmusok - Búcsúztatók (49-54.)
Keresztszüleitől 17. Keresztatyánk, anyánk, akik jelen vagytok, Tudom, amíg élek, ezután sem hagytok, És jó szüleim helyett ti karjaitokon A szent keresztségre vittetek azokon. 18. Édes szülőim helyett biz .........gyón96 B enneteket, és aztat hiszem is oly nagyon, Hogy amidőn már én asszonykort érvén Észrevévén engem, minden jóra kérvén. 19. Legyen hát éltetek mindvégiglen teljes, Ha Isten magával hordoz benneteket. Eljővén a tavasz, a halál víg szele Költsön fel, fogjon bé a Jézus kebele. Testvéritől 20. Kedves testvéreim, álljatok előmbe, Mert keserves könnyek áradnak szemembe. Csaknem elájulok, bágyadok szívemben, Én elválásomon változók színemben. 21. De jaj, nincs mit tenni, megválók tőletek, Azért, testvéreim, most megengedjétek, Nem tudom, mártok-e egy tálba veletek, Végképpen engemet el ne feledjetek! 22. Menyi víz vagyon a Nílus vizében, Hány fűszál teremhet világ mezejében, Hány virág bimbódzik Flórának1 kertjében, Annyi áldás szálljon rátok éltetekben! 96 hiányzó lapszél 97 Telórának [párhuzamok] 310
