Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Példatár - Vőfélyrigmusok - Lánykérés (1-3.)

feljebb említett leányzót miáltalunk kéreti magának, ha az Úr Isteniül úgy vagyon elvégezve, jövendőbéli feleségül. Kívánnám is, hogy az Ür Isten e szent munkát vigye tökéletességre a maga szent nevének dicsőségére, és ezen becsületes ifijúnak örömére, tisztességére, szívesen kívánom! stb.

2.

Násznagyi vers

1. Édes uram tudják, mert írva van,

Hogy Isten mondá még a paradicsomban, Nem jó embernek itt élni egyedül,

Azért szerzek neki társat segítőül.

2. lm ... atyánkfiának lett oly szerencséje, Hogy ifjúvá nőve ápolt csemetéje Világba menne már, de még egyedül áll, Nincs társa, ki híven járna oldalánál.

3. És most nem tesz csodát Isten, mint hajdanta, Mikor Éva asszonyt Adámból alkotta.

Most a jó szív választ, ha talán oly h/vet,s Kinek oldalánál édes lesz az élet.

4. De bár szerelmessel összetalálkoznak,

Addig, mint házastárs útra nem indulnak. Míg törvényes eskü össze nem csatolá,

Hajtani nyakukat e szép iga alá.

5. Ezt is megelőzi az a tisztes szokás,

Hogy előbb tartsanak jegyadást.

És mi abban járunk, adná a jó Isten,

Hogy utunk ne legyen szomorúvá innen.

6. Kérjük hát szívesen, s ez fő akaratunk,

Míg ellenben haza búsan elköltözünk. 6 7

6 hüvet [értelem]

7 elköltöznek [rím, értelem]

264