Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Verselés

A szövegromlás gyakori jelensége, hogy a ponyvanyomtatványok egyébként szabályos ritmusú sorai sérült szótagszámmal kerülnek át a kéziratokba, és már romlott formá­ban folklorizálódnak tovább. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy a népi ízlés szerint a vőfélyversek poétikájának nem a szabályos ritmus a legfontosabb eleme. 1. Tisztelt házgazdája, / kérek szabadságot, 6-6 Míg elbeszélem /a szent házasságot. 5-6 2. Adámot az Isten / mikor teremtette, 6-6 A szent házasságot / még akkor rendelte. 6-6 Egy oldalcsontját / Adámnak kivette, 5-6 Melyből Éva asszonyt / mellé készítetted12 6-6 Adjanak hát nékem / egy kis szabadságot, 6-6 Még elölbeszélem / a szent házasságot. 6-6 Adámot az Isten / mikor teremtette, 6-6 A szent házasságot / még akkor szerzetté, 6-6 Egy oldala csontját /Adámnak kivette, 6-6 Melyből Éva asszonyt / w?e//é készítette.712 713 6-6 Megfigyelhető a szövegekben, hogy a cezúra utáni második félsorok szótagszáma ál­talában stabilabb, mint az első félsoroké. így a vőfélyversek legtipikusabb szótagszám- képlete az n+6, ahol n legtöbbször 4—7 között változik. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rugalmasan kezelt felező tizenkettes so­roknál sokkal meghatározóbb és merevebben követett poétikai elem a rímelés. Az anyag majdnem teljes egésze szabályos rímképleteket követ, és ez alól alig van kivétel. (A prózai és verses formák közötti átmenetek esetében is látható, hogy például a hí­vogatok verssé alakulásának meghatározó fázisa a különböző hosszúságú mondatok, tagmondatok utolsó szótagjainak rímes összecsengése; a szótagszámtól és a sorok szá­mától függetlenül, a strofikus szerkezet kialakításának igénye nélkül.) Az ideálként követett Gyöngyösi-strófa bokorrímes, és ennek a rímképletnek a dominanciája a vő­félyversekben számszerűen is igazolható. Az általam vizsgált teljes versanyag 43%-a, azon belül a négysoros felező tizenkettesek több mint fele (54%-a) az aaaa rímképle­tet használja.714 712 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [21.] 713 Vőfények kötelessége... Pest, 1793. EZ VERSEKBEN AZ ELSŐ VŐFÉNY AZ HÁZASSÁ­GOT KOMMENDÁLJA. Ks.: Uraim, halljunk szót, szólok igazságot... RMKT 2006. 238. sz. (404.) 714 Az izorímes szerkezetek nagy száma már az 1600 előtti magyar költészetben is jellemző, ás túlsúlyuk egészen a 19. századig megmarad. SZIGETI Cs. 2005. 14. 223

Next

/
Thumbnails
Contents