Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Lakodali köszöntőversek
egy menyasszonybúcsúztató bekezdő versszaka, addig hatvan évvel később mint egy ponyvái párhuzamokkal is rendelkező tálalóvers második versszaka szerepel ugyanaz a strófa. 2. Szerencsés jó estvét, áldást, békességet, Nyoszolyóasszonyunk s leányunk kíván csendességet! Ilyen tisztességgel áldja a községet, Mely tisztességéért nem kíván költséget,586 *** Szerencsés jó estvét, áldást, békességet, Egy kevés ideig kérek csendességet, Üljön ki-ki helyre, intvén a községet, Hogy tégyek mindennek kész kötelességet,587 A formuláris köszöntőversek egy része szorosabban kapcsolódik a lakodalom menetének egyes mozzanataihoz. Ilyenek az étkezés közben, a vacsora szüneteiben szórakoztató, hangulatfokozó céllal elmondott biztató versek, jókedvre és vidámságra buzdító rigmusok. Bekezdő soraik ezeknek is közhelysorok, és a 18. századi frázisok 19. századi továbbélését ezekben is megtaláljuk. A jókívánságok, áldásmondás ellentétes előjelű, azonos funkciójú megnyilvánulása a rossz távozásának óhajtása. Az űzzön el minden komorságot..., vigasság uraim, nem kell szomorkodni..., nem siralmas ház ez, itt ne szomorkodjunk... verssorok és sortöredékek általánosan elterjedt sablonos formulái voltak a 19. századi vőfélyverseknek. A vőlegénynek, menyasszonynak szánt biztató, mulatósra buzdító köszöntőversek egyik szép példája a Jánosi Sándor-énekeskönyvbcA való, 1802-es Múzsák serge, vigadozz... kezdetű lakodalmi örömének. A 19. századi vőfélyversekre is jellemző módon az egyes versszakokban külön-külön a vőlegényt, a menyasszonyt, a násznagyot, a szakácsnőt és a násznépet köszönti és buzdítja vigasságra .588 A szomorúság-vidámság ellentétének sémájára épülnek továbbá az alábbi jellegzetes köszöntőversek: 586 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [133. II.] 587 Kozma-énekeskönyv (1777-1781). BÚCSÚZIK A MENYASSZONY. Ks.: Szerencsés jó estvét, áldást, békességet... RMKTXVIII/8. 2006. 418. (256.) 588 RMKT XVIII/8. 2006. 300. (192.) 188