Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Intő és oktató költészet
én is hadd beszéljek..., Megállj, nemsokára felelek szavadra..Hallod-e, barátom, állj elő egy szómra...) a csúfolókkal és a hazugságversekkel mutatnak közelebbi rokonságot. Ebben az értelemben a vőfélyek vitája a házasságról szervesen illeszkedik a disputa műfajából leszármazott dramatikus közköltészeti szöveghagyományba. A kisvőfély mondandójának házasságellenes tartalma sem idegen a közköltészet szövegvilágától. A házasságról való lemondás, a magányos élet preferálása a páros élettel szemben leginkább a tanácstalan legény szüzsé köré épülő szövegtípusokban jellemző. A nőtlenséget is bibliai kontextusba helyező, Szent Pállal példálózó kontraverziók gyakran a hit nélkül, igazi szeretet és belső meggyőződés híján hamisan elmondott házassági eskü kárhozatos következményeire figyelmeztetnek. Az alább idézett strófák a házasodni induló tanácstalan legény énekéből valók, amelynek a 18- 19. századból tizenöt variánsát közli az RMKT Közköltészet 2. kötete, köztük több, ponyván megjelent nyomtatott szöveget is. Ez a széles körű elterjedtség is oka lehet, hogy a vőfélyek vitájának házasságellenes versszakai közeli rokonságot mutatnak ezzel a szövegcsaláddal. Ki hasonló hozzám, jól tekintsen ebben, Mint igaz színt adó világos tükörben, Meglátja, teendő mi légyen éltében: Jobb néki maradni ifú legénységben,570 *** Szent Pál apostol is nagyon commendálja: Jobb feleség nélkül élni, sjovasolja, Ha meg nem tarthatja magát, megfontolja, Hogy kit kelljen venni, azt jól meggondolja. Mert ha véle hamisan nagy esküvést tészen, Az oly megérdemlett büntetést vészen, Mikor a nagy roppant vígság vége lészen, Akkoron őneki pokol vagyon készen,571 *** 570 Három új világi énekek... (1768) OSZK PNy. 690. Ks.: IJú legény lévén sokat gondolkodom... RMKT XVIII/8. 2006. 154-155. (74.) 571 Czombó Mózes-énekeskönyv, 1801. Ks.: Ma legény voltamon sokat gondolkodom... RMKT XVIII/8. 2006. 568-569. (74.) 182
