Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Intő és oktató költészet
4. De ha a nő zsémbes, egész nap kelepel, Szegény férje nyugalmát az ördög vitte el! Ha egyik sem hajlik a szép, okos szóra, Az olyan házasság nem vezethet jóra. 5. A házi pörpatvart csendben végezzék el, Nem kell a szomszédba szaladni mindennel. A férj legyen szorgalmas és dolgos, Az asszony meg serény, gyors és takarékos! 6. Ne vesszenek össze minden csekélységen, Éljenek boldogul csendben, békességben! Csak ezt elmondani volt most a szándékom, Azért hát .........................oszt bezárom,553 A vőlegénynek címzett intő-oktató versek egyik fajtájában a vőfély a házasság tárgyi kellékeire, a háztartás eszközeire figyelmezteti az ifjút. Ez a típus a leltárvers vagy in- ventáriumvers, amely nem kevés asszonyellenes és házasságellenes éllel szól a meggondolatlan vőlegény várható anyagi nehézségeiről. A leltár-toposz első feltűnése 1670-re tehető. Kéziratos változatait a 18. század közepétől ismerjük, Mi légyen a házasság... kezdettel.55'* Népszerűségét jelzi, hogy nemcsak az intő-oktató énekekben, hanem az asszonycsúfoló férjpanaszokban is megtaláljuk. A 19. század első felében ponyvái és kéziratos vőfélykönyvekben is terjed, sőt folklorizálódott, lakodalmi dallá alakult változatai is vannak. Az alábbi, Pántzél János-féle kecskeméti szöveg egyik kortárs párhuzama a Kelecsényi-énekeskönyvben található. (Kelecsényi József 1846—1866 közötti kéziratos dalgyűjteményének egy része megjelent Erdélyi János: Népdalok és mondák köteteiben.)555 Ehhez hasonló leltár-vers strófák vagy sorpárok a vőfélyvers-anyagban több helyütt is előkerülnek, így például a vőfélyek vitája a házasságról típusú párbeszédes szövegekben is előfordulnak. Mert az asszonynak kell szita, rosta, kalány, Azt akarná mindég, hogy száz ökröt hajtanál. Még ott is vakarod, ahol nem is viszket, Ha a feleséged ily dologra késztet. Tudod, barátom, hogy az asszonynak sok köll, Cipő, kapca, papucs, szoknya és fékető. Ha elszámlálom, még ehhez több is köll, 553 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [190.] 554 KÜLLŐS I. 2004a. 141-143. 555 UJVÁRYZ. 2002b. 203-206. 177
