Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Hazugságversek, lakodalmi mulattatók
2. Ezüsttől a fogam, lássátok, mint fénylik, A sok aranyérc is nyakamba mint illik. Sarkantyúm taréja, halljátok, hogy pengzik, Tudom, hej, szép legény, mindenütt beszélik! 3. Eljártam kerültem széles e világot, Ararát hegyérül Iá......................... Amiként kap ................................ágot, A kakasok között kalifaktorságot.m A hazugságversek legteljesebb szövegű, legszebb változatai a 183—185. számon közölt szövegcsaládok. Mindháromra jellemző, hogy a közköltészeti alkotások között konkrét, szövegszintű párhuzamokkal, előzményekkel rendelkeznek. Alkotásmódjuk, szerkezetük egyértelműen követi a közköltészet alkotásmódját: olyan kontaminált strófaláncok ezek, amelyekben a különböző vándorstrófák, közhelystrófák, hazugságverses toposzok és motívumok szabadon variálódnak és kapcsolódnak össze. Éppen ezért konkrét keletkezéstörténetüket, eredetüket nem lehet kideríteni. Egy bizonyos: ugyanannak a szöveghagyománynak a szerves folytatói, amelyek a 18. századi kéziratos énekeskönyvekben található mulattató verseket is létrehozták és éltették. A 183. szövegcsalád közvetlen párhuzama és előzménye a Jankovich Miklós Magyarvilági énekek (1789-1793) gyűjteményében található, Jó napot vitézek, ide hallgassatok kezdetű, 29 versszakos lakodalmi mulattató hazugságvers.498 499 Ennek első három strófája közel azonos szövegű változata a kisgyőri lakodalmi vers 1, 4, és 5. versszakainak. A szöveg közvetlen párhuzama megtalálható a Pacséri vöfélykönyvben is: az ottani, Paroláció című hazugságvers-mulatóvers 1—2. strófája tematikailag és részben szövegszinten is hasonló a kisgyőri vers 1. és 4. versszakával. A pacséri 3. strófa pedig azonos a kisgyőri 5. versszakkal. A többi hazugságvershez hasonlóan 19. századi ponyvanyomtatványban ennek sem sikerült a nyomára bukkannom. A kisgyőri vers 3. versszakában olvasható siralmas ház, toros ház és vele szembeállított lakodalmas ház ellentétpárjára épülő strófakezdő motívum a Kisgyőri kéziratban és a Taktabáji vőfélykönyv ben másutt is előfordul.500 Ennek a tematikának a 18. század második feléből ismerjük a közköltészeti előzményeit, A lakadalom nem bús sokadalom kezdettel 1761-ből, illetve Tor-é ez vagy lakodalom kezdettel 1793-ból. A vőfélyverses 498 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [182.] 499 RMKT XVIII/4. 2000. 295-298. (123.) 500 Lásd a 169. és a 171. szövegcsaládot. 161
