Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Vőfélyek csúfolódó vitája
2. Nevet rá, mosolyog mind a két szemével, Kezével nem is bír most ez bezzegével! Odébb menj hát tüle, ne állj hozzá közel, Mert most haragjában egyszerre felöklel. 469 470 *** 4. Bezzeg leányok, nektek mondanék egy furcsát! A minap komámasszony farba rúgta urát. Setét ólba zárták ötét, mint vén kutyát, Ott vizitálták meg az ö fűtött lyukát. 5. Látom a kisvöfí vágy a csemegére, Asítozik gyakran a szőrös figére. Tudom, el is csúszna lécszögön Berzékre, Csak ö azt húzhatná most a bezzegjéreL70 A szövegtípus klasszikus példája található a Taktabáji vőfélykönyv ben. A kéziratban is párbeszédes formában került lejegyzésre a vers, konkrét szövegszintű párhuzamait az áttekintett összehasonlító anyagban nem találtam. A pergő, gyorsan váltakozó rövid kérdés-feleletek sora az iskolai műveltség (írás-olvasás, bibliai ismeretek) feszegetése mellett az evés-ivás tematikája körül forog, és a falánkságot állítja a gúnyolódás középpontjába. A tizenkét apostolra vonatkozó kérdés kapcsán jegyezzük meg, hogy az ehhez hasonló vőfélyi beszélgetések formai előképét az egyházi katekizmusok is jelenthették. A Kisgyőri kézirat első, a vőfélyversek sorát megelőző része éppen egy 1788-ból származó református káté. Ugyanilyen felépítésű, bibliai témájú kérdés-felelet formában íródott a Mátyus Péter-féle Násznagyok kötelessége című ponyvafüzet utolsó szakasza 1800 körül. A lakodalmi szokásokban megjelenő találós kérdések, a menyasszony kikérését nehezítő tréfás akadályok kapcsán feltett bibliai kérdések forrásvidéke is valahol az olcsó nyomtatványként, illetve kéziratos könyvekben hozzáférhető katekizmusok táján sejthető. Az alábbi csúfoló szöveg elsősorban tartalmi és esztétikai szempontból különbözik jelentősen a komoly biblikus előzményektől. Nyelvezetét és vaskos frázisait illetően egyértelműen a vőfélyek csúfondáros vetélkedésének egyik legjellemzőbb változata. 469 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [178.] 470 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [182.] 151
