Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Gömör megyei telepítések

nyatlásnak indult. A török és tatár seregek 1566-ban felégették a falut. A lakosság elmenekült, majd egy része lassan visszaszivárgott, ám a gyakori harcok következtében a település az 1680-1690-es évek folyamán teljesen elnéptelenedett, a megmaradt lakosság Putnokra, vagy távolabbi vidékekre költözött. Az újratelepítésre a 18. század elejétől vannak adatok. 1707-ben Máiét Putnok tartozékaként írták össze, külön felvéve a még itt talált kilenc régi jobbágyot, és külön a magyarok helyére hozott 13 Trencsén megyei szlovák jobbágycsaládot.294 A telepítési akciót Orlay Borbála és második férje, a már fentebb említett Andrássy Péter kezdték meg, a tevékenységet Farkas55 fejezte be és vitte sikerre. Trencsén megyei birtokaikról, Béláról (Valaská Belá?, Szlovákia) és Csics- mányból (Cicmany, Szlovákia) hoztak szlovák telepeseket, de hoztak morvaországi helységeikből morva telepeseket is. Tervszerű telepítési akció volt ez, melynek során a telepesek nagy földesúri kedvezményekben részesültek, a szántó, legelő és kaszáló mellett még állatokat is kaptak. Ennek ellenére a telepítés nem volt egyszerű, könnyű tevékenység, hiszen a telepesek egy része visszament Trencsénbe, mások megszöktek, tehát nem maradt mindegyikük Máiéban.29^ Talán éppen ezért mondható, hogy elhúzódó folyamatról beszélhetünk, csak 1759 körül fejeződött be véglegesen a telepítés.296 1 7 1 5-ben és 1720-ban Máiéban nyolc jobbágy háztartást írtak össze, ezek közül 6 illetve 5 volt szlovák, a fennmaradó kettőt, ill. hármat magyarként jelölték.297 Ila Bálint felsorolása szerint ezek a nevek a következők voltak: .Janó, Kakas, Kacséra, Oláh, Pies, Podusek, Smisko, Saffrany.” Véleménye szerint a felsorolt neveket - az utolsó kivételével - egyöntetűen szlávok, még a Kakas is, mert ilyen nevű család az őslakosok között nem szerepelt, sőt a környező településeken sem, így a név csak jövevényt takarhat. S mivel egy 1715-ös adat szerint élt Máién egy Kohut nevű egyén, a magyar Kakas alak ennek a fordításából keletkezett. Ezt támasztja alá az az 1773-as tanúvallatás is, melyben egy ilyen nevű máiéi tót embert említenek.298 A nevek többsége egyértelműen szláv, illetve szlovák eredetű. Bizonyságul erre idézzük /tótól a 17. századi jobbágyneveket. Szláv nevek: Baicsik (Bácsik), Bacsinecz, Balicza, Belanecz, Benyo, Bridinszky, Brimhos, Brombos, Csavajas, Tsavojec (Csavojecz), Csicsmanyetz, Dobicz, Duchon, Gaiko, Gallo, Gregor (Gregorko), Gyúró, Hogaj, Hrvoly, Hubka, Hulyäk, Hugyina, Jakabacska, Jakubik, Janó, Jantaska, Jokel, Juhák, Kakas (Kohut), Kerekjártó (Kollár), Klyenicz (Klenics, Sklenics), Koritár, Koszár, Kováts, Krechó, Kucsera, (Koleszar alias Kucsera), Majoros, Mérecz, Mericz, Misik, Noviszedlák, Oláh, Oravecz, Paszko, Pejesmo, Petracs, Placsko (Facsko), Petrussin (Petruszina), Pieso, (Pies), Podusek, Podusell (Podusell alias Babicza), Skadra, Slezak, Smisko (Smesko), Spies, Spissak, Szirnak, Szrna, Szír anyán, Sztrapko, Tekeli alias Gregorko (Tököly), Trnik alias Szlivczik,

294 ILA Bálint 1946.4-5.

295 ILA Bálint 1946. 5; ILA Bálint 1976. 453.

296 ILA Bálint 1976.454.

297 Magyarország népessége... 49. ill. 51.

298 ILA Bálint 1946. 8.

93