Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Közállapotok Magyarországon a 18. században
6. A SERÉNYIEK SZEREPE AZ ÚJRATELEPÍTÉSBEN Közállapotok Magyarországon a 18. században Magyarország népessége a törökök kiűzésének idejére, a 17. század végére alaposan megfogyatkozott. Nemcsak a török hódítást szenvedte meg az ország népe, hanem az időközben lezajlott hadjáratokat, a végvárak mentén szüntelen dúló küzdelmeket, portyázásokat úgyszintén, melyekhez gyakran járványok is társultak. Ezeknek nemcsak a lakosság jelentős része esett áldozatul, hanem gyakran az az élelmiszerkészlet is, mely a megmaradt lakosság megélhetését lett volna hivatott biztosítani.284 A veszteségeket csak az enyhítette, hogy a török igát végigszenvedett népnek már nemzedékeken át beléje rögződött gyakorlata volt a fenyegető csapások elől való menekülés. Amint közeledő bajnak vette neszét, egy-egy falu apraja-nagyja - ha csak tehette, minden könnyebben mozdítható értékével, főképp lábasjószágával - a közeli erdőbe, nádasba vagy más nehezen megközelíthető helyre menekült, s ott lappangott, amíg csak a veszély el nem múlt.285 A földönfutóvá vált lakosságot a pestis sem kímélte. Nagy területen hiány volt egészséges ivóvízben, a járvány sújtotta helyek teljes karanténját meghiúsította a hadakozás. A 17-18. század fordulójának vérzivataros évtizedeit a békesség időszaka váltotta fel. Magyarország történetében egyedülállóan hosszú békeidőszak következett ekkor. 1711-től 1790-ig csupán három ízben hatolt ellenség az ország földjére, akkor is csupán átmeneti időre.286 A szatmári békét (1711. május 1.) követően Magyarország népességének száma lendületes fejlődésen ment keresztül. Ez több tényezővel is összefügg. Részben a békeidőszaknak betudhatóan megnőtt a természetes szaporodás, lendületet vettek az önkéntes bevándorlások, s nem elhanyagolható tényezőt jelentettek a szervezett betelepítések. Mindezek együttesen járultak hozzá az ország lakosságának számbeli gyarapodásához.287 Míg a kívülről érkezők beköltözését általában támogatta a bécsi udvar, annak gátat vetett, hogy a nagyrészt elnéptelenedett magyar területek az osztrák és cseh örökös tartományok rovására, onnan áttelepülők révén jussanak új lakosokhoz.288 Esetünkben ez mégis így történt, a Serényiek trencséni és morvaországi birtokaik lakosságának szaporulatából pótolták a megfogyatkozott népességet. WELLMANN Imre 1989. 25. WELLMANN Imre 1989. 26. WELLMANN Imre 1989. 39. WELLMANN Imre 1989. 46. WELLMANN Imre 1989. 47. 91
