Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

5. A Serényi család 19-20. századi története - A Serényiek putnoki ága

csak azt tudtuk róla, hogy 1881-ben még biztosan élt, 1919-ben viszont nagy valószínűséggel már nem.178 179 Titokzatos eltűnése összefügghet azzal a szájhagyományban megőrződött titkos szerelmi kapcsolattal, melyet a család nem nézett jó szemmel, s ami miatt váratlanul el kellett hagynia Putnokot. (Erről részletesebben könyvünk 10. fejezetében.) A további kutatások nyomán kiderült, hogy 1909-ben Förster Ottó felesége volt.1 4 Förster Ottó 1854-ben született Pécs- váradon. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán és Pécsett végezte, majd 1874-75- ben a keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetet látogatta. Önkéntesként a 7. sz. huszárezredben szolgált, 1878-ban a Szapáry-hadtest hadnagyaként részt vett Bosznia okkupációjában. Az 1900-as évek elején szolgálaton kívüli honvédhu- szár-főhadnagy volt. Vas vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a sárvári kerület országgyűlési képviselője volt, ez utóbbi tisztséget 18 éven keresztül, 1892-től töltötte be. A Szabadelvű Párt színeiben kezdett politizálni, mint ilyen, minden bizonnyal kapcsolata volt Bélával131, későbbi sógorával. Ám az egyházpolitikai törvényjavaslatok benyújtása alkalmával sok társához hasonlóan ő is kilépett a pártból. Ezután párton kívüliként, majd a Néppárt színeiben volt jelen az országgyűlésben.180

Hogy Ludmilla^ és férje mikor házasodtak össze, nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy Förster Ottó 1890. július 25-én lett özvegy, ekkor veszítette el első feleségét, rábadoroszlói és rumi Rumy Máriát.181 1909. augusztus 2-án már bizonyosan Förster Ottó felesége volt. Ám férje ezt követően nem sokkal, 1911. május 13-án, 58 éves korában Budapesten elhunyt, s őt is a Rumyak Balozsa- Medgyesen található családi sírboltjába, tehát első felesége mellé helyezték örök nyugalomra.182 Ezt követően rövidesen Ludmilla^ is elhunyt, talán már 1912 januárja előtt,183 de 1919-ben már bizonyosan nem élt.184

Lászlóin és Bubna Ludmilla legidősebb fia, Nepomuki Jánosig 1859. július 17-én született Putnokon.185 Középiskolai tanulmányait a Monarchia legne178 Balogh Béla, Putnok monográfusa a következőket írja 1881-ben: „Gróf Serényi László úrnak három leánya, s három fia van: Anna, Ludmilla és Margit, s János, István és Béla. ” (BALOGH Béla, 1894. 132.) Testvére, Bélam 1919. évi gyászjelentésén viszont nem szerepel a neve a többi családtag mellett, ebből arra következtethetünk, hogy ekkor már nem él. (BODNÁR Mónika 2001a (2002) 195-196.)

179 Internetes források: Gyászjelentések, Serényi család (István130), ahol „Förster Ottóné szül. gróf Serényi Ludmilla ” néven szerepel.

180 Internetes források: Országgyűlési almanach 1905-1910. (Förster Ottó).

181 Internetes források: Gyászjelentések, Förster család (Förster Ottóné szül. Rába- Doroszlói Rumi Rumy Mária).

182 Internetes források: Gyászjelentések, Förster család (Förster Ottó).

183 Neve nem szerepel anyósa 1912. január 7-i gyászjelentésén. (Internetes források: Gyászjelentések, Förster család [Özv. Förster Béláné nemes Horváth Etelka]).

184 Úgyszintén nem szerepel a neve testvéröccsének, Bélának13| a gyászjelentésén sem. (Internetes források: Gyászjelentések, Serényi család [Béláid).

188 Gudenus tévesen jelzi Budapestet a születési helyként, mert a putnoki római katolikus anyakönyvben Putnok szerepel. (Vö. BODNÁR Mónika 2001a [2002], 198; GUDENUS János József 3. köt. 304.)

57