Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

4. A Serényi család története a kezdetektől a 19. századig

Putnokra inkább morva iparosokat telepítettek.141 Nevelőapja, Andrássy Péter gömöri főispán halálát követően 1714. szeptember 10-én VI. Károly - az uralkodó - Farkast55 nevezte ki erre a tisztségre,* 144 145 mely hivatalt egészen 1743-ban bekövetkezett haláláig betöltötte. Ily módon az ő föispánsága alatt került sor az 1720. évi összeírásra.

Farkas55 1713. június 17-én feleségül vette balassagyarmati báró Balassa Krisztinát, báró Andrássy Pál özvegyét,141 vagyis anyjának fiatalon özvegyen maradt sógornőjét. Krisztinával együtt újították fel a zábláti kastélyt és kápolnát, ezért van a kápolnán ma is a Serényi-Balassa kettős címer.146 Élete alkonyán, 1730-1740 között egy kényelmes és reprezentatív kastélyt épített Luha- csovicon, ahová aztán 1740 körül családjával együtt átköltözött Záblátból.14 Házasságukból két leánygyermekről tudunk, akik közül csak ez egyik, Mária Erzsébet57 érte meg a felnőttkort.

Mária Erzsébeté 1727. március 10-én született és 1809. január 9-én hunyt el.148 O volt Farkas55 egyetlen örököse, s vele a család magyar ága kihalt. Ám a kor szokásának megfelelően tettek róla, hogy a jelentős Serényi vagyon ne kerüljön idegen kézbe. Ugyanis apja után ő örökölte a luhacsovici, zábláti és putnoki uradalmakat, s ez utóbbihoz tartozott a dédesi birtok is. Ezért Mária Erzsébetet57 1744-ben összeházasították Gábor45 egyik leszármazottjával, a család morva ágából származó Amanddal96, akivel Morvaországban éltek, többnyire brünni palotájukban tartózkodtak. Mária Erzsébet57 66 évig bírta és igazgatta a luhacsivici uradalmat. Házasságukból nyolc gyermek, öt fiú és három lány született. A családfát a legidősebb fiú, József^ folytatta, aki 1748. június 26-án149 (más forrás szerint 1749-ben)150 született. Felesége gróf Csáky Mária volt. Mivel Józsefio2 fivéreinek nem voltak leszármazottaik, idővel a családfát egyedüliként folytató József^ leszármazottainak a kezében összpontosult a teljes Serényi vagyon. Ebben az időben, a 19. század elején Luhacsovic gazdasági jelentősége - köszönhetően az egyre népszerűbb gyógyfürdőnek - folyvást nőtt,

l4J ILA Bálint 1976.453.

144 SOA v BB: Gemerská zupa 49/1132; 49/1131.

145 Erről Farkas55 sajátkezű bejegyzése tanúskodik a családi könyvben, melyből részleteket Thaly az Okmánytár 32. okmányaként idéz. (THALY Kálmán 1898c. 98.)

146 A zábláti kastélyt 2000 nyarán felkereste az USA-ból Péterm esküvőjére Magyarországra érkező Péteri 65 Erre vonatkozóan így ír levelében: „Szlovákiai utunk remekül sikerült. Megtaláltuk a volt Serényi kastélyt Zábláthon, ami Trencsénnel szemben van a Vág nyugati partján. A kastély azon része, amiben a nagy emeletes kápolna van, nagyon jó karban van. A kápolna főbejárata felett a Serényi-Balassa dupla címer szépen van restaurálva. Viszont a kastély lakórésze elég rémes állapotban van. Teljesen üres és sok ablak üveg nélkül van. Ahogy talán tudja, az Orlay-Serényi levéltár ott volt a 19. század végéig." (BODNÁR Mónika 2001a (2002). 193.

147 MZA: Balcárek, Pavel 1988a. 8; POK.LUDA Zdenék 2004. 15-16.

148 GMA: Verzeichnis... 5.

149 GUDENUS János József 1. köt. 254.

150 POKLUDA, Zdenék 2004. 30.

39