Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

4. A Serényi család története a kezdetektől a 19. századig

Ferenc« felesége orbovai Jakusics Dorottya volt. Házasságukból négy fiú született. A fiúk közül a legidősebb, Mihály42 fiatalon, házasságkötését követően egy-két hónapon belül elhunyt. Fiatal özvegye, magyarbéli Bosnyák Zsófia néhány évvel később Wesselényi Ferenc, a későbbi nádor felesége lett.108 A második fiú, Imre« is fiatal házas lehetett, amikor elhunyt, leszármazottai neki sem maradtak. A családfa a két fiatalabb fivér, Pál44 és Gábor45 révén folytatódott. Pál44 tekinthető a magyar ág, Gábor« pedig a morva ág megalapítójának.

Pál44 érsekújvári vicegenerális Vlachovicon született 1602-ben109 és 1667. április 24-én hunyt el, s a morvaországi Pozlovicon temették el.110 1638. augusztus 14-én III. Ferdinánd cseh bárói címet adományozott a két testvér, Pál44 és Gábor« részére.1" Ám Pál44 már ezt megelőzően, 1623-ban magyar bárói címet is szerzett bátyjaival, Mihállyal42 és Imrével43 közösen."2 113 Mivel időközben a két báty már meghalt, szüleik gazdag vagyonát Gáborral« közösen örökölte, s azt osztatlanul bírták, míg 1633. március 2-án történt testvéri egyezséggel meg nem történt a birtokmegosztás. A fivérek a vlachovici birtok felétől még korábban, 1628-ban megváltak, azt eladták megözvegyült sógorasszonyuk, Mihály42 özvegye, magyarbéli Bosnyák Zsófia részére, s 1629-ben megvásárolták a közeli luhacsovici uradalmat. Az egyezség szerint Pálé44 lett a luhacsovici uradalom a hozzá tartozó kilenc faluval, Gáboré« pedig a még apjuk által 1614- ben vásárolt szvetlói uradalom Vasilskoval." '

Pál44 1627-ben házasságot kötött nádasi Tersztyánszky Mária Klárával."4 Pál44 és családjának birtokközpontja Luhacsovic volt, de a Tersztyánszky Mária Klárával kötött házasság révén a Trencsén megyei Zábláton is szerzett valamiféle részesedést,115 116 117 vagy ő maga vásárolta meg a zábláti birtokot, mint ezt fia, András46 írja."6 Ezt követően gyakran időztek Zábláton,"7 sőt nemcsak időztek, hanem 1643-1660 között a zábláti kúria volt a család otthona. A nemesi kúria már házasságukat megelőzően, 1622-ben is állt, ekkor „curia nobilitaris” néven említik a források. 1656-ban viszont már „castellum” néven szerepel. Ezek szerint Pál44 és Tersztyánszky Mária Klára építettek rá emeletet, a mellette levő

11,8 Mihályra42 vonatkozóan részletesebben lásd BODNÁR Mónika 2010.

109 GMA: Verzeichnis... 2.

110 MZA: G-77. 29/5. (Halotti anyakönyvi kivonat a pozlovicei plébániáról, 1905ből).

1,1 MZA: G-77. 30/9.

112 GUDENUS János József 3. köt. 303.

113 MZA: G-77. 30/8; MZA: Balcárek, Pavel 1988a. 6.

114 VIII. Orbán pápa 1627. május 7-én engedélyezte a házasságot. (MZA: G 77. 29/3.)

115 MZA: Balcárek Pavel, 1988a. 6.

116 Az András« által 1682-ben írott végrendeletben olvasható a zábláti jószágról: „az morvái jószágomnak jövedelmébül vette az üdvezölt atyám...” (THALY Kálmán, 1898c. 85.)

117 Erre való utalások Lippay György esztegomi érsekkel folytatott levelezésében is vannak. Lásd PL: Acta Radicalia, Classis X. 196.

36