Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
Összegzés
nőkéként teljesen tisztában volt azzal, hogy az iskola fenntartása milyen mértékű terheket ró az egyház(ak)ra. Azt is világosan látta, hogy a modem kor oktatási színvonalbeli követelményeinek számos kis, vidéki egyház (közte a putnoki is) nem tud megfelelni. Éppen ezért szorgalmazta és támogatta az egyházi iskolák államosítását. De az állami elemi népoktatás megteremtése mellett felsőbb szintű oktatást is biztosítani kívánt népének, ezért befolyását bevetve Putnokon kertgazdasági tanszéket, felsőfokú leánynevelő intézetet és polgári iskolát is létesített. A nevelés egy másik szintjén apja, Lászlóin szerzett elévülhetetlen érdemeket, amikor az 1860-as években felvetette és szorgalmazta, majd hathatósan támogatta a városi kisdedóvó megalapítását, amire 1868-ban került sor. A könyv egyik fejezete a Serényieknek a térség gazdasági életében betöltött szerepét taglalja, a következő fejezet a lakossággal való kapcsolatukról szól. Az előbbi témakörben bemutatásra kerül a mintagazdaság, a kertgazdasági tanszék, a téglagyár, a malom, a serház, a posta és az Eger-putnoki vasútvonal története és gazdasági szerepe. A lakossággal való kapcsolatról szóló fejezetben számos olyan epizód kerül bemutatásra, melyek több szempontból, jól megvilágítják ezt a kapcsolatot. Egy részükre különféle történeti dokumentumokban bukkantam, másik részüket hagyományos néprajzi módszerekkel magam gyűjtöttem. A lejegyzett történeteket igyekeztem történeti összefüggéseikben bemutatni. A legtöbb történet a putnoki ághoz, ezen belül is a putnoki ágat megalapító Lászlóhoz, ív és fiához, Bélához^,, esetleg az ág egyéb tagjaihoz, vagy a putnoki kastélyhoz kapcsolódik. Ám nem kizárólagosan, mert egyes esetekben a történetek korábbi évszázadokra is visszanyúlnak. A könyv utolsó fejezete összegezi a koronként föléledő Serényi kultusz tárgyi és szellemi emlékeit, ezzel összefüggésben szó esik települések, településrészek elnevezéséről, intézmények megnevezéséről, szobrokról, emléktáblákról és egyéb tárgyi emlékekről. 284
