Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
11. Serényi-kultusz - nem csak Putnokon
A földrajzi nevekről szólva a kultusz kapcsán is említést érdemel, hogy a Halastó melletti forrás Pálma grófné, Béláéi feleségének nevét viseli. Kétségkívül Béláéi az, aki Putnokon és térségében a legnagyobb tiszteletnek örvend a Serényi család tagjai közül. Ám az alábbi példa igazolja, hogy ez a tisztelet túlnő Putnok, sőt az egész térség határán. Andok György kutatásaiból tudjuk, hogy Mathiász János, az ismert borász és szőlőnemesítő Bélánakm a magyar szőlőtermelés érdekében kifejtett tevékenységét azzal ismerte el, hogy 1911 -ben a Chasselas Napoleon és a Muscat of Alexandria keresztezéséből származó új fajtának a Serényi Béla gróf nevet adta. Mathiász elsősorban a magyar történelem nagy alakjairól (Zrínyi, Thököly, Kossuth), a magyar szőlészet harcosairól, valamint saját családtagjairól és hozzá közel állókról nevezte el az új fajtákat. Bélai31 ebben a csoportosításban a másodikba sorolható, ugyanis a névadás idejében földművelésügyi miniszter volt, ezáltal hivatali tevékenysége folytán is sokat munkálkodott az új szőlőültetvények létrehozása, a filoxéra által kipusztított magyar szőlőgazdaság megújítása érdekében. A Serényi Béla gróf csemege szőlőfajta a fajtaismertető könyvekben általában nem szerepel. A fajtanevet mindössze egyetlen könyv említi, az is csupán a gyűjteményeinkben fellelhető fajták között. Leírása alapján tőkéjének erőssége közepes; a levéllemezek szabása osztott; lemezének szőrözöttsége szőrösödő, pókhálós; fürtjeinek alakja vállas; mérete nagy; bogyóinak színe sárga; bogyóinak alakja gömbölyded; mérete közép nagy; fürtjeinek tömöttsége tömött; érési ideje középérésű. Andok György, a Bélárólm elnevezett mezőgazdasági szakközépiskola tanára és az iskolatörténet lelkes kutatója próbálta fellelni ezt a fajtát a putnoki Urak-völgye dűlőben, de nem járt eredménnyel. 1991 márciusában viszont tanítványaival a fajta előállításának színhelyén, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben járt, ahol megtalálta a keresett fajtát, s ahonnét az éppen akkor elvégzett metszés után sikerült néhány európai gyökeres, dugványkészítésre alkalmas vesszőt gyűjtenie. Családi házának kertjében két meggyökeresedett vesszőből tőkét nevelt. A tőkék azonban 1996/97 telén kifagytak. Saját tapasztalatok alapján azonban rögzítette a fajta Putnokon megfigyelt tulajdonságait. 2000-ben, amikor diákjaival ismét az intézetbe látogatott, megtudta, hogy a jelzett szőlőfajta öt töve ismeretlen ok miatt ott is kipusztult. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a Serényi Béla gróf szőlőfajta elveszett, de a lelkes pedagógus nem adta fel a reményt, hogy valahol mégiscsak felbukkan még néhány tő.861 A grófi család Putnokon két legismertebb tagjáról, Lászlórólin és Béláról m közterületeket, utcát, teret neveztek el. Bélám halálát követően röviddel Putnokon megalapították a Gróf Serényi Béla Emlékalapot Tíz évvel halála után, 1929. június 29-én szobrot emeltek tiszteletére, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, amit Putnok főterén, a kastély előtt állítottak fel. Ám húsz évvel később, 1949-ben ezt a szobrot ledöntötték. Hogy aztán mi lett a sorsa, máig homály fedi. Felkutatására indított nagyszabású szoborkeresési akciók sem jártak siker861 ANDOK György 2010. 11-15. 278
