Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - A család más ágbeli tagjai a népi emlékezetben
szegíny Urak ideiben, mind pediglen az én ideimben is szentül megmaradtak, és az szent miséket nem másutt, hanem zábláti kápolnában minden hitben elví- gezték. Melynek nagyobb bizonyságára adtam ezen recognitionális levelet ma- gamrúl. Költ Putnokon, die 30. Mensis X-bris, Anno 1718. Orlay Borbála, m. k. P. H. ”835 A dokumentum közlésekor Thaly megjegyzéseket fűzött a szöveghez. Ebből megtudjuk, hogy a levélben emlegetett Pál44 az 1640-50-es években volt ura és lakója Záblátnak.836 Pál44 és családjának birtokközpontja Luhacsovic volt, de a Tersztyánszky Klárával kötött házasság révén a Trencsén megyei Zábláton is szerzett valamiféle részesedést,837 vagy ő maga vásárolta meg a zábláti birtokot, mint ezt fia, az 1656-ban gróffá lett838 839 András46 írja.'17 Ezt követően gyakran időztek Zábláton,840 sőt nemcsak időztek, hanem 1643-1660 között ott éltek, itt alakították ki magyarországi birtokközpontjukat. A nemesi kúria már házasságukat megelőzően, 1622-ben is megvolt, de Pál44 és Tersztyánszky Mária Klára építettek rá emeletet, s a mellette levő kápolnát is ők építették Lippay érsek idejében ,841 842 amint ez az előzőekben közölt írásból is kederül. Thaly 1898-ban megjelent munkájában megjegyzi, hogy a babonás hiedelmek nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Érdekes körülményként említi, hogy a levélben emlegetett „ lílekjárás” a zábláti kastélyban a mintegy 250 évvel korábban megépített kápolna és a benne celebrált szentmisék dacára sem szűnt meg, mert mint írja, „a babonás tót köznép minduntalan kísérteteket lát ma is a kastélyban, melyek miatt a cselédek fölmondanak, mások pedig oda elszegődni sem mernek, noha e lélekjárásnak eredetét és semmi okát nem tudják adni még meséik sem. Hogy e babonaság oly régi keletű s annak a levéltár actái közt is van nyoma, a mi ott jártunkig senki nem gyanította. ”84" 835 Az okmányok forrásközlésére a kor egyik vezető szakfolyóiratában került sor (THALY Kálmán 1898b), majd - egy másik neves szakfolyóiratban közölt családtörténeti tanulmánnyal együtt (THALY Kálmán 1898a) - különnyomatként önállóan is megjelent (THALY Kálmán 1898c.). 836 THALY Kálmán 1898c. 136. 837 MZA: Balcárek Pavel, 1988a. 6. 838 THALY Kálmán 1898c. 136. 839 András4() által 1682-ben írott végrendeletben olvashatóa zábláti birtokról: „az morváijószágomnakjövedelmébül vette az üdvezölt atyám... ” (THALY Kálmán, 1898c. 85.) 840 Erre való utalások Lippay György esztergomi érsekkel folytatott levelezésében is vannak. Lásd: PL: Acta Radicalia, Classis X. 196. 841 THALY Kálmán 1898c. 5. 842 THALY Kálmán 1898c. 136. 252
