Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Egyéb családtagokra vonatkozó történetek
volt egyszer ebédre hozzájuk Vácra, egy közös ismerőssel együtt. Visszafelé Budapestre kértem az ismerőst, álljunk meg Dunakesziben, hogy meglátogassam Henit, az unokaöcsémet. Mondtam, nem lesz hosszú a látogatás, úgyis ki fog dobni, mert nem akar hallani az anyjáról, mint a bátyja sem. De legalább találkozom vele, megnézem, hol lakik, hogy tudjak valamit írni az anyjának. Meg is találtuk a házat. Becsengettem. A felesége, Eszti nyitott ajtót. Mondtam, hogy kit keresek, én a nagynénje vagyok. Behívott, szólt a férjének, Heninek, aki éppen a cseresznyefán volt. Nagy volt a meglepetés és az öröm. Kiderült, hogy Gyuri és Heni nincsenek jóban. Heni nem tudott róla, hogy az anyja már a korábbi években is állandóan írt nekik, fel akarta velük venni a kapcsolatot, Gyuritól a levelek nem jutottak el hozzá. Az is kiderült, hogy Heni már régóta kereste az anyját, mutatta a leveleket. De hát ő annyit tudott róla, hogy Jankovich Lászlóné és Németországban kerestette. Nem találták. 0 ugyanis már régóta Ausztráliában élt, a neve pedig Hoffmann Györgyné volt. Jöttömre kavarogtak az érzelmek, volt sírás és nagy öröm is. Megírtam Nandinnak, hogy megtaláltam a fiát, aki éveken keresztül kereste őt. Heni elhatározta, hogy a feleségével együtt kiutazik Ausztráliába, meglátogatni az anyját. Am amíg vártak a papírokra, a felesége hirtelen meghalt. Ez a tragédia nagyon lesújtotta Henit. A bánat súlya alatt, nyelvismeret nélkül, egyedül nem vállalkozott a hosszú útra. Am később újra utazni akart, el is kezdték ismét intézni a papírokat, a lányával ketten akartak kiutazni. Am mielőtt megérkeztek volna a papírok, jött az értesítés, hogy az anyja meghalt. Henit nagyon lesújtotta a hír, vádolta magát, hogy miért nem indult el egyedül az útra. Hát ez Nándin és Heni tragédiájának a története. Heni sokáig nem tudta magát túltenni a történteken, a felesége és az anyja halálán. Nemrégiben aztán újra megnősült. ”822 Laci bácsi Újabb történet Huszár Melindától: „Laci bácsinak (László^,) anyám húga, Luzénszky Mária Henrietta volt a felesége. A háború után kimentek Angliába. Laci bácsi nem sokkal ezután hazajött, eladta a birtokát, Girincset a Diósgyőri Vasgyárnak. Ez már 1946 augusztusa után történt, mert már forintban fizettek neki. Százezer Ft-ot kapott érte, az iszonyatosan sok pénz volt. De nem tudott visszamenni Angliába a feleségéhez, mert nem kapott útlevelet. Itt ragadt, nálunk lakott, a Veres Pálné utcai lakásunkban. Aztán mikor mi anyámmal elköltöztünk a Veres Pálné utcai lakásból egy kis kétszobás földszinti lakásba, mert nem bírtuk fenntartani, Laci bácsi Paksiékhoz ment albérletbe az Andrássy útra. 1951-ben kitelepítették Paksiékkal együtt Tiszaföldvárra, egy szobába rakták őket, Laci bácsit meg a Paksi házaspárt. Aztán később, amikor már megengedték neki, ő külön szobát bérelt magának. s22 Huszár Melinda adatközlése. 245
