Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Egyéb családtagokra vonatkozó történetek
lakásunk volt, de azt anyám nem tudta fenntartani, ezért elcserélte erre a kisebbre. Anyám ügyetlen volt az ilyen dolgok intézésében, anyagilag nekünk nem volt előnyös a csere, de talán éppen ez mentett meg minket a kitelepítéstől. ”821 Nandine tragédiája Huszár Melinda folytatja az emlékezést: „Anyám és Pista bácsi (István^) házasságából született idősebbik nővérem, Nándin (István^ lánya, Mária Ferdinandei38) 1939-ben Jankovich László felesége lett, Tésán laktak. Három gyerekük született. Az első gyerek Gyuri volt, 1942-ben született Henrik (nagyapánk után kapta ezt a nevet), majd 1944-ben Klarisz. A háború ideje alatt, 1944-ben, németek voltak hozzájuk beszállásolva, amikor Nandine a harmadik gyerekkel volt várandós, rányitott a férjére és Marisra, a szobalányra. Ezért elváltak. A németek, ahogy visszavonultak, felajánlották neki, hogy menjen velük Nyugatra. Gyuri, a legnagyobb, az elsőszülött gyerek maradt az apjával, Henriket és Klariszt, a két kicsit magával vitte, vele ment egy szobalány is. Bé- csig mentek a németekkel. Onnét buszokkal szállították őket Németországba. Az ő ölében volt a néhány hetes Klarisz, a szobalány a kétéves Henriket vitte. Álltak a sorban, Nandint és Klariszt felszállították az egyik buszra, de ez velük betelt. Henriket a szobalánnyal már egy másik buszra szállították. A két busz soha nem találkozott. így veszítette el egymást Nandine és Henrik. Nándin egy idő után az IRO útján Klarisszal együtt kiment Ausztráliába, ahol kevés volt a nő, ezért szívesen befogadták őket, könnyű volt betelepedési engedélyt kapni. Nándin Németországban együtt dolgozott Hoffmann-nal, később ő is utánuk ment, összeházasodtak. Az első férj, Jankovich halottá nyilváníttatta Nandint, és feleségül vette a szobalányt, megszületett a közös gyerek. A háború után kitiltották őket Tésáról. Dunakeszin, a konzervgyárban kaptak munkát, Dunakeszin telepedtek le. Henit (Henriket) Joli, a szobalány a háború után, 1945 májusában visszahozta Magyarországra, az apjához. A fiúk felnőttek, Gyuri a Csemege Vállalat Havanna telepi részlegének vezetőjeként ment nyugdíjba. Gyuri elvált asszonyt vett el, akinek volt egy gyereke, közös gyerekük nem volt. Heni teherautó sofőr lett. Megnősült, a felesége Eszti volt. Klarisz ma Uj-Zélandon él. Nándin fel akarta venni a kapcsolatot a fiaival. Irt nekem, hogy segítsek neki ebben. Többször felkerestem Gyurit a munkahelyén, a Havanna telepi Csemegében, de ő hallani sem akart az anyjáról. Én nem tudtam, hogy a két fiú, Gyuri és Heni nincsenek jóban. Azt hittem Henit sem érdekli az anyja. Közben én is elváltam, kimentem Svájcba. Egyszer Toncsi (István |32 fiatalabbik lánya, Mária Antónia|39) írt Kaliforniából, hogy Nándin írt neki, s kérte, hogy tudjon meg valamit a fiairól, fel akarja venni velük a kapcsolatot. Toncsi írt nekem, hogy én mégiscsak Európában vagytok, könnyebben meg tudom őket keresni. 1991-ben jöttem haza Svájcból. Megszereztem Heni címét. Ili (Ilonáig) meghíS21 Huszár Melinda adatközlése. 244
