Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Egyéb családtagokra vonatkozó történetek
Fejes Klára fogalmaz, „egy kiskanaluk sem maradt ". Az eredetileg műbútorasztalosnak kitanult, de később Budapesten banktisztviselőként tevékenykedő Fejes Bertalan családjával együtt özvegy édesanyjához költözött Putnokra, a Kossuth utcai házba, melynek műhelyében ott porosodott a romjaiban is tetszetős sza- longamitúra. Ekkor látott hozzá az ülőgarnitúra restaurálásához, a hiányzó részek pótlásához. Az újrakárpitozásra már Budapesten került sor, amikor a család - beleértve a nagymamát is - eladva a putnoki ingatlant ismét Budapestre költözött.817 Fejes Bertalannak és családjának féltve őrzött kincse volt ez a szalongami- túra. Kímélték, óvták évtizedeken keresztül, míg végül a nemes gesztusú ajándékozás révén a Serényi kiállítás egyik ékessége lett. A m ály in kai erdész története Egy nyugdíjas erdőmémöktől hallottam a következő történetet: „Amikorfiatal erdészként ide kerültem, akkoriban mesélte egy öreg mályinkai kollégám azt a történetet, mely a Serényiek erdészéről szól. Volt a Serényieknek egy szép erdészházuk a mályinkai erdőben, amiben az erdész lakott a családjával. Egyszer a gróf úrnak valami közölni valója volt az erdésszel. Elkocsizott az erdészház felé. Meglátta az erdész feleségét, szólt neki, hogy hívja ki az urát, beszélni akar vele. Az asszony bement a házba, s azzal jött vissza, hogy mindjárt jön az ura, csak befejezi a borotválkozást. A gróf méregbe gurult és beüzent az erdészének, hogy a borotválkozásnak vége, ki van rúgva. ”818 Kényszermunka a grófi birtokon „1943 vagy 1944 tavaszán, amikor a rossz időjárás miatt a tavaszi mező- gazdasági munkákkal mindenki el volt maradva, a kisgazdák vetőmaggal felkészülve siettek volna a földekre, megjelent két kakastollas csendőr, hogy pakolják le a saját vetőmagot, és azonnal induljanak a Serényi birtokra szántani. Mivel a magyar csendőrök tökéletes verőlegények voltak, senki nem mert tiltakozni. Valami csekély összeget adtak is munkabér címén, de ez nem vigasztalta azokat, akiknek a saját munkájuk elmaradt. Tehát ilyen nagy volt a hatalmuk, még azokkal szemben is, akik nem voltak az ő cselédjeik. Én akkor még gyerek voltam, nem emlékszem pontosan, hogy hová kellett menni dolgozni, de úgy gondolom, hogy a putnoki Serényi birtokon történt, mivel Bánrévén szervezettebben gazdálkodtak. ”819 817 A szalongamitúráról és az ajándékozó családjáról részletesebben lásd BODNÁR Mónika 2007-2008a. 818 Ráczi Győző adatközlése. 819 Bodon Gabriella adatközlése. 242
