Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Nepomuki János153 és családjához kapcsolódó történetek

pesten dolgozni. Sziszi néni, mivel jól beszélt nyelveket, valamelyik követségen volt háztartási alkalmazott. ”7X0 1956 őszén Erzsébetig a budapesti olasz nagykövetnek volt a házvezetőnője.780 781 Budapesti tartózkodása idején Erzsébet^ gyakran találkozott gyerekkori pajtásával, Ewa Margittal, aki Devecserből előbb Miskolcra költözött, majd 1955-ben édesanyjával együtt szintén Budapesten keresett megélhetést. Sokat kirándultak együtt hétvégenként, vasárnaponként a környéken.782

Egy Bánrévéről készült honismereti pályamunkában a következőt olvashatjuk Serényi Jánosné Berchtoldt Mária grófnőről: „...művelt volt. Kiválóan beszélt németül, és csodálatosan zongorázott. Az 1960-as években a falu gyermekeinek zongora- és német nyelvórát adott. ”783

Erre vonatkozó feljegyzésekkel a naplóban is találkozunk. Menekülésük idején is angol és német nyelvet oktatott Trencsénben. Recens adatokat is találtunk nyelvoktatói tevékenységére vonatkozóan: „ Még nem jártam iskolába, első előtt, nyáron kezdett velem foglalkozni a gróf néni. Nem egyedül voltam a nyelvórán, ál-talában a legnagyobb unokájával, Tünivel (Erzsébet I59 lánya, Sennyey Mária) együtt tanultunk. Mi voltunk a legkitartóbbak. A konyhában voltak az órák, a nagy asztalnál ültünk, volt, amikor négyen-öten is. Amikor tudtak, biztos fizettek valamit Anyuék, de volt, amikor nekünk is rosszabbul ment, akkor nem. Gimnazista koromig jártam németet tanulni. Utána kezdtem angolra is járni hozzá, de azt nem igazán szerettem, hamar abbahagytam.

Az első gimnáziumi osztály után nyáron kimentem Ausztriába, kb. egy hónapig voltam egy családnál (szintén arisztokraták), vigyáztam a gyerekekre és gyakoroltam a nyelvet. Ezt a lehetőséget is a gróf néni intézte. A következő nyáron ismét kimentem. A rendőrségen vízumot kellett kérni a kiutazásokhoz. Szépen felkészítettek, hogy mit mondjak. Hogy ismerősökhöz utazom, akik errefelé nyaraltak, akkor ismerkedtem meg velük. A második évben már föllenteni sem kellett, mert a házi bácsi tényleg itt járt közben, elvittük őt Aggtelekre, a barlangba, utána az étteremben ebédeltünk, fényképeket is készítettünk. Azokat is vittem magammal a rendőrségre, hogy megmutassam. Nagyon izgultam, de minden baj nélkül megkaptam a kiutazási engedélyt.

Nagyon közel álltunk egymáshoz, szerettem őt, ő is engem. Amikor beteg volt, már egyetemista voltam. Ózdon volt kórházban, elmentem őt meglátogatni. Mikor meghalt, Bánrévén, a kastélyudvaron volt felravatalozva. ”784

Nepomuki Jánosi53 és Berchtoldt Mária gyermekei tehát nem hagyták el az országot, Magyarországon maradtak. Bár János Pálnak160 1956-ban ismét lett volna lehetősége az ország elhagyására, ugyanis apjának testvére, Miklósi52 ki akarta magával vinni Amerikába, de János Pál^o úgy gondolta, nem tudná itt

780 Gyalai Bálintné Horváth Anna adatközlése.

Publikálatlan kéziratok: Serényi János Pál 7.

782 Evva Margit adatközlése.

783 HÓM HTD: Ócsai Norbert 3.

784 Bálintné Horváth Anna adatközlése.

235