Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Nepomuki János153 és családjához kapcsolódó történetek

szán, ö a bútorát kereste, stílbútort, ahogy magyarázta. A falubeliek mondták, hogy a csendőrök vitték el. A bútort a grófék menekítették Naprágyba, talán Bó- diéknál volt lerakva. De a csendőrök elvitték Szentkirályba, voltak, akik látták. A grófné ment gyalog tovább Szentkirályba, de nem valószínű, hogy sikerrel ■ ' , ..778 járt. 1944 decemberében, a front közeledtével a Bánrévén élő Nepomuki Já­nos i53 és családja elmenekült, nem akarta bevárni az orosz katonák érkezését. Előbb a grófné és a gyerekek hagyták el Bánrévét, majd rövidesen gróf is követ­te családját. A háború befejeztével, 1945. május 11-én tértek vissza a faluba. Ám az otthonukba való visszaköltözés nem ment minden nehézség nélkül. A menekülés ideje alatti eseményeket és a visszatérés utáni megpróbáltatásokat Nepomuki Jánosi53 és felesége közösen vezetett naplóba rögzítették, ami jelen­leg fiuk, János Páliéo tulajdonában van. Ebben többször említést tesznek a front ideje alatt széthordott javaik visszaszerzéséről is. Két ilyen mozzanatot őrzött meg a fenti emlékezés. A visszaemlékező szerint a történet második mozzanatá­nak szereplője Bélai37 felesége, ám az csak Nepomuki János,53 felesége lehetett, a másik grófné ugyanis nem tért vissza a háború után Magyarországra. Az el­hurcolt berendezés és a szétcincált gazdaság (disznók, tehenek stb.) egy részét sikerült megtalálniuk és visszaszerezniük, így tudták folytatni a háború után az életet. Élet a háború után A háború után a földet, a kastélyt, gyakorlatilag mindent elvettek a család­tól. A kastélyt pedig részben a katonák, részben a falubeliek és környékbeliek ürítették ki, mint erről a naplóbejegyzések tanúskodnak. 1 hold földet hagytak meg tulajdonukban, valamint a kastélyból egy szoba-konyhás lakrészt. „Bizto­san fájt neki, hogy csak ennyi maradt, de soha nem panaszkodott a gróf néni. Egy függönnyel volt leválasztva egy rész a konyhából a gróf néni édesanyjának, az idős grófnőnek, ott volt az ágya, az volt az ő lakrésze. Lakbért kellett fizetni­ük. Nem sok bútoruk maradt, nem is fért volna. Volt egy szalongarnitúrájuk, azt restauráltatták. Voltak festmények is a falon, portrék, valamint sok kis apró dísztárgy a szobában. ”* 779 A megmaradt 1 hold föld nem volt elegendő a család megélhetéséhez. Ezért a grófnő és a gyerekek is igyekeztek egyéb pénzkereseti forrást is találni. „A gróf néni aranyspánieleket tenyésztett, ebből jutottak egy kis jövedelem­hez. Versenyre is vitte őket. A kedvenc kutyája viszont nem arany volt, hanem fekete-fehér, Dolly volt a neve. A kutyatenyésztésen kívül bedolgozással is fog­lalkozott. Főleg kis bébiruhákat kötöttek, minta után. A fonalat is kapták. Nem­csak ő, a falubeli asszonyok közül többen, Anyu is, meg Sziszi néni (Erzsébet |59) is. A háború után, az ötvenes években Anyu és Sziszi néni is fönn voltak Buda­77s Bodon Gabriella adatközlése. 779 Gyalai Bálintné Horváth Anna adatközlése. 234

Next

/
Thumbnails
Contents