Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Nepomuki János153 és családjához kapcsolódó történetek
könyvet, amiben a bevétel és a kiadás szerepelt. ”766 Nemcsak bevételeit és kiadásait jegyezte fel pontosan, hanem 1944-es menekülésüknek történetét, valamint az azt követő meghurcoltatásokat is naplóba rögzítette, amit felváltva vezetett ő és felesége, mint ezt fentebb már említettem. A gróf néni és gróf bácsi esküvője „A nagynéném, apám középső nővére Putnokon volt férjnél, a férje Pallos Imre bácsi, a könyvkötő volt. Szóval ez a nagynéném emlegette, hogy ő emlékszik az esküvőjükre. Nagyon szép volt a gróf néni, olyan szép, hogy olyan szépet ő még nem látott, így emlékezett rá mindig. A lányok virágot szórtak előttük. ”767 Tudjuk a genealógiai szakirodalomból, de a családtagok elmondásából is, hogy Nepomuki Jánosi53 és gróf Berchtoldt Mária esküvőjére Budapesten, az Egyetemi templomban került sor.768 A putnoki anyakönyvben nem találtunk az esküvőre vonatkozó bejegyzést, ez is azt igazolja, hogy az nem Putnokon történt. Hogy ez a visszaemlékezés konkrétan milyen eseményre vonatkozhat, nem sikerült kideríteni. A gazdagrófék Nepomuki Jánosti53 és feleségét emlegetik így a putnokiak. Nepomuki János^ a Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett diplomát 1922-ben.769 1926. szeptember 11-én házasságot kötött ungarschitzi, frattingi és pullitzi gróf Berchtoldt Máriával (1908-1984), B. Kázmér és széki gróf Teleki Ilona leányával.77" 1923 őszétől a putnoki birtokon gazdálkodott, ugyanis annak birtokosa, Bélat37 betegségéből kifolyólag, gyógykezelés végett éveken keresztül külföldön tartózkodott. Házasságkötését követően feleségével együtt a putnoki kastélyban élt. Gyermekeik is ott születtek. A putnokiak emlékezete szorgos emberekként őrizte meg őket. Nagyon sokat dolgoztak, ők maguk is rengeteg fizikai munkát végeztek, nemcsak irányították a gazdálkodást. A grófnő maga is kijárt összeszedni a tojásokat, megfejte a teheneket, a gróf pedig, ha kellett, befogott, s végezte a mezőgazdaságban szokásos munkákat.771 Egyesek emlékezete szerint a grófnőt egyszer fejés közben megrúgta egy tehén, ennek nyoma ottmaradt az arcán egész életére.772 Valójában azonban nem a tehén, hanem a ló rúgta meg. Fia erre az eseményre így em766 HÓM HTD: Ócsai Norbert 3. (A leírásban tévesen szerepel, hiszen nem testvéréről, hanem unokatestvéréről, Béláról137 esik szó.) 767 Gyalai Bálintné Horváth Anna adatközlése. 768 FRANKE, Christoph 2003. 456; Publikálatlan kéziratok: Serényi János Pál 19. 769 GMA: Serényi Miklós 355. 770 GUDENUS János József, 3. kötet, 306. 771 BODNÁR Mónika 2001a (2002). 199. 772 Dr. Faggyas István adatközlése. 232
