Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla137 és családjához kapcsolódó történetek
két család között nem volt teljesen kiegyensúlyozott, ezért kis átalakítással a keleti szárnyhoz külön bejáratot építettek.747 * A putnokiak a mai napig szeretettel emlékeznek rájuk, annak ellenére, hogy csak néhány évet töltöttek közöttük. 1944 őszén ugyanis elhagyták Putnokot és az országot. A háború ideje alatt a kastélyba bekvártélyozott német katonák, akiket élelemmel is elláttak, német iratokkal látták el őket. Erna a két gyermekkel, a nyolc esztendős, Putnokon Vilike ként emlegetett Wilfrieddel|40 és az éppen két esztendős Bélával^ 1944 szeptemberében hagyta el Putnokot. Német katonai teherautó vitte őket Nyitráig. Onnan vonattal mentek Bécsig, majd Bécsből szintén vonattal a Kassel melletti Hombergbe. 4S Azóta sem jártak Putnokon, még amikor az iskola névadójára invitálta őket a városvezetés, akkor sem kívántak visszatérni. Mindkét testvér egy-egy hosszú, udvarias levélben mentette ki magát. A levelekből kitűnik, hogy egyrészt féltik a szép gyerekkori emlékeket, másrészt a mai napig nem tudták feldolgozni azt a törést, amit a menekülés, az otthon elvesztése, és főleg a család széthullása, apjuk elvesztése okozott.749 Az irodalmi alkotásokkal is foglalkozó, művészetek iránt fogékony Bélai37 személyére úgy emlékeznek vissza a helyiek, mint magányt kedvelő, tartózkodó, visszahúzódó természetű, zárkózott egyéniségre. Mindezt összefüggésbe hozzák betegségével, talán éppen ebből kifolyólag volt ennyire elzárkózó. Társaságba nem nagyon járt, inkább magához hívatott olykor valakit. Többször előfordult, hogy Holczmann János postamestert hívatta felesége, Erna által. Egyébként nem nagyon fogadott vendégeket. „Ha ment valaki a kastélyba, ő inkább bement a szobájába. Fa görbebotja volt, fogta a botot, és ment be rögtön. Idegenek elöl szinte elmenekült. De ha én mentem, szóltak, hogy csak Bözsike az, akkor aztán visszajött. Sokszor ő is játszott velünk” - emlékezik Bélára^? a gyerekek egykori játszópajtása.750 751 Bélai37 felesége, Erna,, magas, derék asszony volt”. 751 O maga polgári származású volt, 1939-ben, amikor Putnokra érkeztek, nem is tudta, hogy ő valójában grófné. Már csak Putnokon szembesült a ténnyel. Putnokra érkezésüket követően folyékonyan megtanult magyarul, és közvetlen kapcsolatot tudott kialakítani a putnokiakkal. „Mindig megengedte, hogy virágot szedjünk a kastélykertben a templom díszítéséhez. Volt, hogy a kastélyba is bevitt minket, megmutatta a kastélyt, a szobákat, beszélgetett velünk. ”752 A gyerekek játszópajtása a következőképpen emlékezik vissza rájuk: „A mi családunk cseléd volt a gróféknál. Apám, Kovács Bertalan parádés kocsisa volt előbb János grófnak, aztán Béla grófnak. (Nem is volt katona, mert a gróf ko747 Cserhalmi Margit adatközlése. 74x Péter165 feljegyzései alapján, melyeket 2001-ben készített, június 17-20. között tett látogatása alkalmával másodfokú unokatestvérénél Bélánál141, s amit 2004. november 29-i leveléhez mellékelve küldött meg számomra (GMI: 60/2004). 749 BODNÁR Mónika 2005b. 60. 750 Fazekas Károlyné Kovács Erzsébet adatközlése. 751 Fazekas Károlyné Kovács Erzsébet adatközlése. 752 Cserhalmi Margit adatközlése. 227
