Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla131 és felesége személyéhez kapcsolódó történetek
A ma élők közül személyesen már senki nem ismerhette, mégis sokan és sokat emlegetik, s azt is felemlegetik, hogy mi mindent köszönhet neki a város. S hogy ez az emlékezet miként maradt fenn? Élt Putnokon egykor egy hölgy, aki szeretett írogatni. írásai gyakran megjelentek a korabeli megyei sajtóban. Ezek az írások hűen beszámolnak a felvidéki kisváros, Putnok akkori életéről. Ma már különös kultúrtörténeti értékkel bírnak ezek a tárcák. Az említett hölgyet Kálniczky Vilmának nevezték. Apja református lelkész, egykori szabadság- harcos, a 48-as forradalom eszméinek hü őrzője volt, Putnokon is sok évig szolgált, sírhalma is a putnoki temetőben található. Kálniczky Vilma egyik tárcájában Béláról13i, mint Putnok és a megye jótevőjéről emlékezik.7" Akik a későbbi korokban jótéteményeit emlegetik, általában e tárca sorait idézik, leggyakrabban hivatkozás nélkül. Idézzük fel tehát, miként emlékezik Bélára^, a kortárs írónő: „ Ötven évvel ezelőtt Putnok még nagyon rendezetlen kis város volt, de lakosai összetartottak, vidám társadalmi életet éltek, melynek minden nagyobb összejövetelén híven részt vett „Béla gróf” is, ki daliás megjelenésével, közvetlen, kedves modorával könnyedén áthidalta az egyes osztályok között lévő válaszfalat. Amellett komolyan képezte magát, vasszorgalommal tanult, mert már akkor arról ábrándozott, hogy olyan magas vezető állásba szeretne jutni, hogy Putnokot, - ez akkor még méltán „ sárfészeknek ” nevezett helyet, - a lehetőségig magas kultúrfokra emelhesse. Mint Gömör vármegye gazdasági egyesületének elnöke kezdte magasívelésű politikai pályafutását, az államtitkárságtól kezdve a háromszori miniszterségig. De azért egy pillanatra sem feledkezett meg soha szülővárosa fejlesztéséről, hanem erősen szorgalmazta, hogy elsősorban is megfelelő szép városházát építsenek. Azután járdát, villanyvilágítást, kockakövezett kocsiutat. A katolikus templomot is művészien kifestette, körül keríttette. Közben szolgabíróságot eszközölt ki Putnoknak. Állami elemi iskolát, külön kertészeti tanítóval. Polgári iskolát és már akkor azon fáradozott, hogy mielőbb járásbíróságot is kapjon Putnok. Mindezeknek a nagy dolgoknak a keresztülvitelében fáradhatatlan segítőtársa volt a kerület kiváló, nemes lelkű képviselője putnoki Putnoky Móric m. kir. Titkos tanácsos. De a rendkívüli vívmányok között is a legfőbb büszkesége az volt, hogy „Háztartási Iskolát” létesített Putnokon, melynek gyakorlati célja egy németországi tanulmányútja alkalmával ragadta meg lelkét és már akkor azzal az elhatározással jött haza, hogy itthon megvalósítja azt. Mert szerinte a legtöbb szerencsétlen házasságnak és válópernek az az oka, hogy a magyar lányok nincsenek elég háziasán nevelve, s így nem lehet belőlük jó feleség. Ezért mondogatta a növendékeknek, hogy igazi hálával akkor lesznek majd az iskola iránt, ha látni fogják az életben azt, hogy a férjeiknek a szeretetét és becsülését tulajdonképpen 711 711 Eredetileg a „ Gömör ” című lapban jelent meg 1940. november 24-én, majd két évvel később egy gyűjteményes füzetben is napvilágot látott. 217
