Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - László117, felesége és leánya személyéhez kapcsolódó történetek
/yon keresztül Arany Jánosig! '1 Az irodalmi példák szerzői nyilvánvalóan a valós életből meríttettek. Erre enged következtetni számos feljegyzés. Az egyik ilyen példa a felsőszemerédi História Domusbm olvasható 1889-ből: „Ez év tavaszán gr. Breuner cselédei vasárnap a pusztafalusi táblán vetettek és boro- náltak. A járásbíróságnál bepöröltem őket a kihágásért, meg is lettek büntetve. ”682 683 684 Az 1814. évi putnoki egyházlátogatási jegyzőkönyvben is találkozunk hasonló bejegyzéssel, mely szerint „...az egyház azon előírásait, amelyek az ünnepnapok megszenteléséről szólnak, nyáron délutáni időben még maguk a katolikus földesurak is meg szokták sérteni.Tehát nem Lászlói n volt az egyetlen, aki dologidőben a vasárnapokat és ünnepnapokat nem szentelte meg, a népi emlékezet szerint viszont ő szenvedte el a jelezett büntetést. A népi emlékezetben másutt is előfordul, hogy pápai átokról van tudomása. Ilyen például az Abaúj megyei Szepsi esete, mely szerint Szepsi lakóinak határvitája volt a szomszédos jászói premontrei apátsággal, nem fogadták el az egyházi határozatot mely szerint a vitatott földterület nem őket, hanem a premontreieket illeti. Azt továbbra is sajátjuknak tekintették, sajátjukként használták. Ezért Szepsi lakosságát a katolikus egyház pápai átokkal sújtotta, mely - állítják a szepsiek - a mai napig sincs feloldva. De az írott történelem is számos pápai átkot ismer, emleget. Ilyenek például IV. Henrik német-római császár esete VII. Gergely pápával és az ehhez a történethez kötődő Canossa járás. A köztudat ma is Canossajárásként ismeri a hosz- szas megalázkodást, bocsánatért való esdeklést. A reformáció egyik legismertebb harcosa, Luther sem kerülte el a pápai átkot. És még sorolhatnánk tovább. De e helyett zárjuk le a példák sorát azzal a megállapítással, hogy a fent lejegyzett putnoki emlékezetnek semmiféle hiteles történeti feljegyzése, dokumentuma nem ismert, csupán maga a történet maradt fenn, szájról szájra teijedve. Az öreg grófné temetése Putnokon, az 1987-ben megnyílt Gömöri Múzeumba gyakran betértek hozzám idős, régi putnokiak, hogy meséljenek a régmúltról. Egyikük, az akkor már nyolcvanas éveiben járó egykori református kántortanító többször elmesélte a következő történetet, amit én minden alkalommal udvariasan végighallgattam, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, annyira hihetetlennek tűnt. A történet a következőképpen hangzik: „Amikor az öreg grófné meghalt, nem temették el mindjárt, mert akkor még a Serényieknek nem volt itt kriptájuk, és a gróf nem akarta a földbe temetni. A kripta csak a grófné halála után épült, Ybl Miklós tervezte. Az öreg grófné volt az első, akit oda temettek. De addig, amíg folyt az építkezés és sor kerülhetett a 682 UJVÁRY Zoltán 2007. 920-924. 683 CSÁKY Károly 2001.201. 684 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok. 211
