Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - László117, felesége és leánya személyéhez kapcsolódó történetek

/yon keresztül Arany Jánosig! '1 Az irodalmi példák szerzői nyilvánvalóan a valós életből meríttettek. Erre enged következtetni számos feljegyzés. Az egyik ilyen példa a felsőszemerédi História Domusbm olvasható 1889-ből: „Ez év tavaszán gr. Breuner cselédei vasárnap a pusztafalusi táblán vetettek és boro- náltak. A járásbíróságnál bepöröltem őket a kihágásért, meg is lettek büntet­ve. ”682 683 684 Az 1814. évi putnoki egyházlátogatási jegyzőkönyvben is találkozunk hasonló bejegyzéssel, mely szerint „...az egyház azon előírásait, amelyek az ün­nepnapok megszenteléséről szólnak, nyáron délutáni időben még maguk a kato­likus földesurak is meg szokták sérteni.Tehát nem Lászlói n volt az egyetlen, aki dologidőben a vasárnapokat és ünnepnapokat nem szentelte meg, a népi em­lékezet szerint viszont ő szenvedte el a jelezett büntetést. A népi emlékezetben másutt is előfordul, hogy pápai átokról van tudomása. Ilyen például az Abaúj megyei Szepsi esete, mely szerint Szepsi lakóinak határ­vitája volt a szomszédos jászói premontrei apátsággal, nem fogadták el az egy­házi határozatot mely szerint a vitatott földterület nem őket, hanem a premontre­ieket illeti. Azt továbbra is sajátjuknak tekintették, sajátjukként használták. Ezért Szepsi lakosságát a katolikus egyház pápai átokkal sújtotta, mely - állítják a szepsiek - a mai napig sincs feloldva. De az írott történelem is számos pápai átkot ismer, emleget. Ilyenek például IV. Henrik német-római császár esete VII. Gergely pápával és az ehhez a törté­nethez kötődő Canossa járás. A köztudat ma is Canossajárásként ismeri a hosz- szas megalázkodást, bocsánatért való esdeklést. A reformáció egyik legismer­tebb harcosa, Luther sem kerülte el a pápai átkot. És még sorolhatnánk tovább. De e helyett zárjuk le a példák sorát azzal a megállapítással, hogy a fent lejegy­zett putnoki emlékezetnek semmiféle hiteles történeti feljegyzése, dokumentu­ma nem ismert, csupán maga a történet maradt fenn, szájról szájra teijedve. Az öreg grófné temetése Putnokon, az 1987-ben megnyílt Gömöri Múzeumba gyakran betértek hoz­zám idős, régi putnokiak, hogy meséljenek a régmúltról. Egyikük, az akkor már nyolcvanas éveiben járó egykori református kántortanító többször elmesélte a következő történetet, amit én minden alkalommal udvariasan végighallgattam, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, annyira hihetetlennek tűnt. A történet a következőképpen hangzik: „Amikor az öreg grófné meghalt, nem temették el mindjárt, mert akkor még a Serényieknek nem volt itt kriptájuk, és a gróf nem akarta a földbe temetni. A kripta csak a grófné halála után épült, Ybl Miklós tervezte. Az öreg grófné volt az első, akit oda temettek. De addig, amíg folyt az építkezés és sor kerülhetett a 682 UJVÁRY Zoltán 2007. 920-924. 683 CSÁKY Károly 2001.201. 684 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok. 211

Next

/
Thumbnails
Contents