Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

3. A Serényiek birtokai, különös tekintettel a magyarországi birtokrészekre

Ám ugyanekkor a család egy másik ága Felső-Magyarország felé orientálódott. A 15. század végén - 16. század első felében élt Miklós4 felesége Oláh Erzsébet volt, kinek révén a Nyitra megyei Szakolca birtokát nyerte a család.44 A 16-17. században a Serényiek intenzív házassági kapcsolatokat folytattak egyes felső-magyarországi, különösen gömöri és a közeli Abaúj ban és Torna megyében birtokos nemes családokkal. így Petronellán előbb a Balogh nemből eredeztethető, gömöri nemes családból való45 Széchy Demeter, majd a szintén gömöri eredetű, hanvai előnevet viselő Darvas Pál felesége volt,46 mely családról Nagy Iván azt állítja, hogy Gömör vármegye legrégibb családjainak egyike.47 Zsófia egy régi, mára már kihalt abaúji családból származó48 Színy Rafaelnek volt a hitvese.49 Farkas szintén ebben a korban, pontosabban a 16. század közepe táján, második felében az Abaúj vármegyei felsőgecsei Gechey Márton idősebbik leányának Dorottyának volt a második férje.5" Gömör vármegye egyik legrégibb törzsökös családja a Hanvay család. Az 1500 körül élt Hanvay Annának, FI. Ferdinánd és Lorántffi Ilona leányának is Serényi házastársa volt (keresztnevét nem tudjuk), Borbála pedig Flanvay Károlynak volt a felesége.51

Legnagyobb gazdagságra és rangra Mihály34 tett szert, akinek első felesége Tomallyay Anna, T. János és szklabonyai Balassy Margit egyetlen leánya volt, aki halála előtt, 1580-ban birtokait - Kelemért, Poszobát, Rást, Tornaiját, Lé- vártot, valamint Kapsa, Cselény, Vasas puszta telkeket, naprágyi szőlőit, erdeit, továbbá Pest vármegyében levő versegdi negyedrész birtokát, a monostori telket, Heves vármegyében Kövesdnek negyedrészét, Borsod vármegyében egy diósgyőri szőlőt - végrendeletében férjére, Mihályra34 hagyta.52 A Tornallyay rokonság ugyan megpróbálta ezeket, vagy ezek egy részét visszaperelni,53 ám ez nem, vagy csak részben sikerült. A felesége által ráhagyott birtokokon kívül Mihály34 is számos birtokra tett szert. Ezek közül a legfontosabb az Abaúj vármegyében fekvő boldogkői uradalom volt, melyet 1578-ban vásárolt Sárközi Jánostól. Az uradalom központját a vár képezte, s hozzá tartozott az alatta elterülő Boldogkőújfalu, valamint részbirtok Alsómérán malommal, vámszedés jogával és egy udvarházzal, továbbá három néptelen falu (Pusztaszerencs, Rád és Abafalu). Mindezekért 5300 rénes forintot fizetett, valamint Sárközié lett Tomallyay Anna Sáros megyei birtoka is.54 A Sárközitől vásárolt uradalmat

44 VAJAY Szabolcs 2002. 606.

45 NAGY Iván 10. köt. 528.; 529.

46 PAPP László 1960. 63.

47 NAGY Iván 3. köt. 242.

48 NAGY Iván 12. köt. 398.

49 TÓTH Péter 1996. 24. 144. reg.

50 CSOMA József 1886/4. 187-188.

51 NAGY Iván Pótlék köt. 269.

52 THALY Kálmán 1898c. 39.

53 NAGY Iván 11. köt. 261; TÓTH Péter 1996. 155. 1667. reg.

54 MZ A: G-77/180.