Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - A téglagyár

épült, s többségük cserépzsindellyel, egy részük palakővel volt fedve. A kortárs szemlélő szerint ezek „egy kissé talán nagyon is csinosak, de általában czélsze- rűek“ voltak/’"'

Nem véletlen, hogy az építkezési anyagok előállítása céljából a Serényi uradalomban téglaégetőt hoztak létre. Az uradalmak egyébként is arra törekedtek, hogy saját építőanyag szükségletüket helyi nyersanyagból elégítsék ki. Márpedig a történeti Gömör-Kishont megye szinte egész területe rendkívül gazdag jó minőségű agyagban. Erre alapozva messzi vidéken híres fazekasság jött létre Gömör egyes térségeiben. Az általunk tárgyalt térség ugyan nem tartozik az egykor fazekasságáról híres térségek közé, de tudjuk, hogy a magyarországi gömöri falvak egyikében-másikában is vannak nyomai ennek a tevékenységnek.6'Q A Serényiek is a helyi nyersanyagra alapozva hozták létre téglaégetőjtikét, Máié határában. Erre feltehetően a 19. század első felében került sor.* 640 A lépés talán összfüggésbe hozható azzal, hogy 1840-ben Nepomuki Jánosm megváltotta a további örökösöktől a putnoki uradalmat, s egyes források szerint fia, Alajos^ még ezt megelőzően, 1834-ben kastély építésébe kezdett Putnokon. De az sem kizárt, hogy még korábban alapították, hiszen a putnoki uradalomhoz tartozó dédesi birtok gazdasági épületeinek egy része az 1820-as években - amint az az oromképről kiolvasható, 1824-ben - épült. Általánosan bevett gyakorlat volt ugyanis abban a korban, hogy az uradalmak nagyobb építkezések idején, saját szükségleteik kielégítésére téglaégetőket hoztak létre az uradalom területén. Találunk erre példát a szomszédos keleméri uradalmak (Putnoky és Hámos), vagy akár a szintén közeli, dövényi Bolváry uradalom esetében is.641 Ám a Serényiek által alapított téglaégető az uradalom építőanyag igényének kielégítését követően sem szűnt meg, tovább folytatták benne a termelést, munkát, megélhetést biztosítva az ott dolgozóknak. A téglagyári munkások egy része az 1900-as évek elején a Máié határában, a gyár közvetlen közelében létesült ún. Bélatelepen élt.642 Napjainkban Újtelep néven Serényfalvához tartozik ez a terület. Putnokról is sokan dolgoztak a gyárban napszámba, gyalog tették meg a mintegy 5 km-es utat oda és vissza. 1900-ban 37 alkalmazottja volt a vállalatnak.64’ Akadtak közöttük idegenből, pl. Lengyelországból érkezett munkások is.644 Ez az ipari üzem az idők során számos fejlesztésen, valamint szerkezeti és szervezeti átalakításon esett át. Az első ilyen nagyobb fejlesztésre Bélani idejében, valamikor a 19-20. század fordulóján került sor, talán éppen Bélám külföldön szerzett tapasztalatainak eredményeképpen. 1903-ban a téglagyár a Fülek-putnoki Agyagipari Rt. része volt.645 Ám rövidesen kivált a füleki

HX BAT1ZFALVY Sámuel - RÓZSAY József szerk. 1868.

634 Ennek összefoglalását lásd BODNÁR Mónika 2005a. 520-522.

640 RÉPÁSI Imre 1989.41.

641 BODNÁR Mónika 2005a. 522.

642 Putnoki plébánia: anyakönyvek adatai alapján.

643 RÉPÁSI Imre 1989. 41.

644 BODNÁR Mónika é. n. (2001) 45.

645 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 70.

179