Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - Szőlészet és borászat
mögötti területen volt. Öntözését hét ásott kút biztosította, melyekből fogat által hajtott járgányos szivattyúval emelték ki a vizet. Az egyik kútból a víznyerés szélkerék segítségével történt. Ennek tartóállványai egészen az 1970-es évekig fennmaradtak, csak ez idő tájt bontották el. Ez a tevékenység 1916-ig folyt itt, ugyanis miután 1913-ban megkezdte működését a leánynevelő intézet, ennek céljaira lett átalakítva a terület. Az oltványkészítésnek új helyet kellett keresni. Az új alanytelep kialakítására 1916-ban került sor Putnok egy másik részén, a halastóhoz vezető út mellett. Ezt a területet ma is Csemetekertnek nevezik. Itt iskolázták az elkészített oltványokat, melyeknek öntözésére is lehetőség nyílott a Forrás patak vizének felhasználásával. Az oltóvesszőket a grófi szőlőből biztosították, mely az Urak-völgye dűlőben volt, s melyet a pusztítást követően még a 19. század végén újratelepítettek, új fajtákkal pótoltak. Az alanytelepet 1923-1943 között a szőlőgazdasággal és a teljes putnoki gazdasággal együtt Nepomuki Jánosi53 bérelte és működtette. A második világháborút követően az alanytelep művelésével felhagytak, az alanyok kipusztultak, a támfalak köveit, a telep póznáit széthordták. A telep épületei községi kezelésbe kerültek, azokat lakásként hasznosították. Viszont a telep egykori munkásai elsajátították a szőlőoltvány előállításának technológiáját, s azt továbbadták gyermekeiknek. Az apáról fiúra szálló ismereteknek köszönhetően egészen az 1970-es évekig akadt olyan család Put- nokon, amelyik foglalkozott szőlőoltvány előállítással. A kertgazdasági tanszék - talán az ott alkalmazottak holt idényének kihasználása érdekében - gyümölcsfa oltványok előállításával is foglalkozott. Ez azt eredményezte, hogy a putnoki szőlőhegy gyümölcsfa állományát tekintve rendkívül gazdag volt. Többen azt is a kertgazdasági tanszék tevékenységével hozzák összefüggésbe, hogy a térség közútjainak két oldala, valamint a vasúti pályatestek melletti kubikgödrök az 1960-as évek közepéig gyümölcsfákkal voltak beültetve.627 Nemcsak az alanytelepről, magáról a putnoki szőlőtermesztésről is lassan már csak múlt időben beszélhetünk. Bár a putnoki szőlőgazdaság a két világháború közötti időszakban ismét virágzott, régi fényét már nem nyerte vissza. Napjainkban viszont végnapjait éli, már alig található megművelt szőlőbirtok Putnok határában, pedig munkáskéz akadna bőven, hiszen Putnokon és környékén nagy a munkanélküliség. Az egykori szőlőterületek az Urak-völgyében és a dienesfalvi határban is lassan újra becserjésednek, a területet visszafoglalja magának a természet. Az egykori borházak jó része az enyészeté lett, sokat közülük ma már hiába keresnénk. A település határához közelebb eső borházak egy 627 A kertgazdasági tanszékről Andok György kutatásait felhasználva írok, részben korábban megjelent publikációi (ANDOK György 1998a; ANDOK György 1998b), részben pedig közelmúltban megjelentetett iskolatörténeti munkájának kertgazdasági tanszéket bemutató fejezete alapján (ANDOK György 2010. 11-15.). Köszönetemet fejezem ki neki, hogy kéziratának e fejezetét még könyvének publikálása előtt rendelkezésemre bocsátotta. 176
