Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - A mintagazdaság
tartották. Több ilyen jellegű írása jelent meg különféle gazdászati lapokban.'’01 Gyakran fogadott a mintagazdaság megtekintése céljából érkező érdeklődőket, szakembereket az ország különböző területeiről. Tanulmányi kirándulás céljából többször felkeresték gazdászati tanintézetek növendékei, de jelesebb térségi és országos rendezvények résztvevői is, mint pl. a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók rimaszombati nagygyűlésének résztvevői. Ez utóbbi szakmai szemlét követően fényes lakomára került sor a Vám vendéglő nagytermében, melyen a gömöri térség jelentős költőegyénisége, Tompa Mihály is részt vett, aki itt tartotta élete utolsó pohárköszöntőjét.6112 Az akkori látogatók egy olyan gazdasággal találkoztak, melynek legfontosabb termelvényei a következők voltak: a piaci növények közül az őszi és tavaszi búza, rozs, árpa, zab; a takarmánynövények közül a lucerna, vöröslóhere, bükköny, répa, és a burgonyát is a takarmánynövények közé sorolták. Kukoricát és repcét nem termesztettek a gazdaságban, a késői burgonya termesztéséhez pedig nem voltak megfelőlek a feltételek. A gazdaságban szükséges napszámos munkát leginkább a máléiak végezték, innen kerültek ki a kapások, aratók, kaszások, cséplők, juhnyírók, favágók stb. A gazdaság részét képezte a mintegy 10 hold területű majorsági szőlő, ahol mintegy fél holdnyi terület gyökereztetőül szolgált. A gazdaság vezetése a tiszttartóra volt bízva, aki egyúttal a pénztárat is kezelte. Közvetlenül hozzá volt beosztva a kasznár, aki a putnoki majorságot kezelte, valamint felügyelte az erdőt. Volt ezenkívül egy ispán, aki a többi három majorságot (pogonyi, pásti és somosi) igazgatta. A cselédséghez tartozott két faragó gazda, hat kerülő, négy kocsis, egy béres gazda, huszonnégy béres, nyolc juhász, két majoros bojtár és két kovács. Az aratást mind a négy majorban fogadott kepések végezték, akiket egyúttal cséplésre is felfogadtak. Félfogadásukra még tavasszal sor került, s nemcsak az aratást és cséplést, de egyéb gazdasági munkákat is ők végeztek, mint pl. a lóhere, lucerna, bükköny, széna kaszálását, amiért napszámot kaptak. A nagyobb gazdasági munkákat vagy kialkudott bérért, vagy részesedés fejében végezték. Mivel a putnoki és környező szőlőhegyek megfelelő mennyiségben biztosítottak munkát a lakosságnak, különösen a férfi munkerőt jórészt lekötötték, ezért a gazdaság rétjeit célszerűbb volt részesedés fejébe kiadni, általános gyakorlat szerint a széna, sarjú kaszálását, takarását és behordását negyedrészbeli részesedésért végezték.6"’ A Serényiek putnoki gazdasága tovább bővült, amikor Bélai31 1908-ban megvásárolta Hámos Lászlótól a pogonyi és máiéi birtokrészével határos bánrévei birtokot a hozzá tartozó Szarvas pusztával egyetemben. Ám ezen nem ő folytatott gazdálkodást, hanem bérbe adta az Őstermelők Putnoki Mezőgazda- sági Részvénytársaságának.601 602 603 604 Béla13i halálát követően egyetlen fia, Béla^y lett 601 SZINNYEI József 12. köt. 934. 602 BALOGH Béla 1894. 254. E látogatás szakmai leírását lásd: BATIZFALVY Sámuel - RÓZSAY József szerk. 1868. 439-443. 603 BATIZFALVY Sámuel - RÓZSAY József szerk. 1868. 440-443. 604 HALMAY Béla - LESZIH Andor szerk. 1929. 562-563. 172
