Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - Szakrális kisépítmények a térségben
vetségi hűséget ábrázoló háborús képet festett “,465 Putnokiak elbeszéléséből ismert, hogy ez a kép a Bécs törökök általi ostromát, illetve az ostrom visszaverésében kiemelkedő szerepet játszó egyik Serényi családtagot (minden bizonnyal János Károlyt65) ábrázolta.466 Ezt a képet nem sikerült megtalálni. Sorsást illetően az egyik feltételezés szerint elpusztult az 1955. évi tűzkárban, csak egy korabeli, immár a tűzeset után készült fotó őrzi az emlékét. A másik feltételezés szerint nem pusztult el, csupán megsérült, s bekerült a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. Ez utóbbi tűnik valószínűbbnek, ugyanis a történeti gyűjtemény egyik tétele feltételezésünk szerint ezt a képet írja le. Sajnos hosszas kutatás után sem sikerült a tárgy nyomára bukkanni.46' A Max Kurth által készített nyilvántartási listában, melyet alkotásairól vezetett, öt tételben szerepel a putnoki templom. A 314. szám alatti tétel („Komposition für ein Kirchengemelde in Putnok”) nem tudjuk, mit takar, de ez a kép a festő tulajdonában maradt, s halála után az eperjesi Sárosi Galériába (Sarisská galéria) került. A 606-os tételben („Kirchenmalereien in Putnok bei Jászó”), egy szám alatt szerepel a putnoki templom összes freskója és az ehhez készült tanulmányok. 1059-es szám alatt a putnoki templom oltárképének kompozíciója szerepel. 1862-es tételszám alatt egy hitetlen Tamást ábrázoló templomi falfestmény szerepel. 1863-as tétel is egy putnoki bibliai témájú falfestményt takar, melynek témája Jairus lányának a feltámasztása.468 E két freskóról nincs tudomásunk, ezek nem láthatók a putnoki templomban. A szentháromságot ábrázoló oltárkép viszont ma is a templom egyik legfőbb dísze. Az oltárképen kívül viszont fennmaradt egy, a jegyzékben nem szereplő freskó. Ez helyileg a putnoki templom oratóriumában található, s Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Mindkét alkotáson a grófi család tagjait és más kortárs személyek arcvonásait is megörökítette.469 Szakrális kisépítmények a térségben A térségben találunk néhány szakrális kisépítményt, kápolnát és szobrokat, melyeknek állítása a grófi család egy-egy tagjához köthető. A legrégibb ilyen kápolnát, amiről tudomásunk van, 1596-ban állíttatta Mihály34, Fülek és Szend465 Putnoki plébánia: História Domus 9. 466 Adatközlő: Cserhalmi Margit. 467 A történeti gyűjtemény 60.144.1. leltári számot viselő tétele: „Olajfestmény díszes faragott keretben a tárgy leírása: ,Putnok várát ábrázolja, előtte török-magyar csatajelenettel, latin felirattal (szobaenterieur számára) A kép a putnoki római katolikus egyház ajándékaként lett beleltározva, gyűjtőként Megay Géza neve szerepel. Revízióspecsét nem szerepel a tétel mellett, ez arra utal, hogy már 1966-ban sem volt a gyűjteményben. A Herman Ottó Múzeum nyugdíjas muzeológusai sem ismerik a képet, semmiféle felvilágosítással nem tudtak szolgálni felőle. 468 Lásd a festő unokája, Hans-Gerold Kurth által küldött listát (GMI: 82/2005/ V2). 469 Erről részletesebben egy későbbi fejezet Freskó és oltárkép c. történetében. 119
