Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - A katolikus egyház újraalapítása
Putnok ősi temploma a Boldogságos Szűz tiszteletére volt felszentelve, s a rá vonatkozó első írásos feljegyzés 1286-ból való.398 Ám ez a templom a 18. századra már nem létezett, feltehetően ez volt az a templom, amelyik 1692 körül leégett, igaz, ekkor (feltehetőleg) már a reformátusok használták.399 400 401 A Putnok várában 1733-ban fennálló katolikus kápolnát Farkas55 építtette, feltehetően 1730 körül. Erről néhány évvel később Bél Mátyás is megemlékezett: Putnok vára „ napkeleti oldalán egy kis kápolna áll, amelyet az alapoktól kezdve gróf Serényi Farkas építtetett, aki tudniillik saját jogcímén a vár földesura és most, amidőn mindezeket tárgyaljuk, Gömör vármegye főispánja.”4ÜÜ Az 1733. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy „a kápolna jó állapotban van és a mise szentségéhez való összes felszereléssel rendelkezik.,4ÜI Plébánia- templom még 1753-ban sem volt, akkor is - az immár Amand% kegyurasága alatt álló - várkápolnában tartották a miséket, ez helyettesítette a plébániatemplomot, az uradalom jóindulatából. Állapotát ekkor viszont már messze nem ítélték olyan jónak, mint húsz évvel korábban. Elhagyatottnak, padlózat nélkülinek írták le, melynek ugyan volt egy oltára, de nem volt orgonája, sem rendes ke- resztelőkútja. Minden bizonnyal méretei miatt sem igazán felelhetett meg a célnak, hiszen ekkor Putnokon 188 szentségekhez járuló és 76 gyónásra még nem képes katolikust számláltak, s ehhez a számhoz még hozzá kell adni a máiéi katolikusok számát, ami meghaladta a 320 főt, ugyanis ők is a putnoki, szentkirályi vagy abafalvi templomot látogatták.402 Ez a kápolna egy teljes évszázadon át szolgálta a putnoki katolikusságot, kb. 1830-ig. Ekkoriban bontották le és 1836- ra épült meg a plébániatemplom,40' a grófi család által e célra adományozott telken, a régi harangláb helyén.404 405 Ez Szagula József plébános idejében történt, aki 1826-1836 között szolgált Putnokon. Ekkor, az új templom alapkövének letétele idejében már düledező félben volt a kápolna.4"4 Az épülő templomhoz a szükséges építőanyagot jórészt a Serényi család adta (mész, fa, kő stb.). A faanyag másik részét a helybéli közbirtokosság urai biztosították, akiknek na398 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 12. 399 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 82. ILA Bálint 1946. 239. 400 BÉL Mátyás 1992. 83. Bél Mátyás Gömör vármegyéről szóló leírását 1749. március 15-én fejezte be, mint erre munkája végén utal, de a putnoki adatokat legalább 6 évvel korábban rögzíthette, ugyanis Farkas55 1743-ig volt Gömör vármegye főispánja, mert ebben az évben elhunyt. 401 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1733. Putnok. 402 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1753. Putnok. 403 1 83 6-ban Scitovszky János rozsnyói püspök a Szentháromság tiszteletére felépíttette a putnoki plébániatemplomot, majd ugyanő fel is szentelte. Ám mivel ő időközben pécsi püspök lett, a torony építésére csak később került sor. (Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1857. Putnok). 404 BALOGH Béla 1894. 134. 405 Publikálatlan kéziratok: Sári Anikó 13. Tehát téves az az állítás, hogy putnok város ősi, Árpád kori templomát 1830 után bontották le és akkor építették helyébe a mostanit. (BOROVSZKY Samu szerk. é. n. [1903.] 82.) Mint az előzőekből kiderül, az már nem az ősi kápolna volt. 110
