Dobrik István: Kalló László festőművész (Officina Musei 20. Miskolc, 2009)

A festményein a látvány és az emlék ölt testet, komoly játékban viaskodnak egymással. Hol az egyik kap nagyobb hangsúlyt, hol a másik kér vezérlő szólamot, és az ihletett pillanatban egy ihletett átváltozásban az érzések metaforájává lényegülnek. A sokszínű életmű folyamatában is jól reprezentálja a nemes küzdelem állomásait. A természet jelenségeinek a gyermekkor mélyéről kihajtó élményei ugyanúgy sugároznak az alkotásokról, mint a felnőtté vált ember küzdelmeinek, vándorlásainak kortalan drámája. Mint minden művész, ő is az anyaga semmijéből, az elkülönített fehér képsík ürességében, elszántan, újra akarja teremteni a világot. Önmaga számára belső igazolásként, nekünk felemelő üzenetként, melyet átérezve talán mi is közelebb kerülünk a szép, mindenséget tükröző, a lélek mélyén rejtező igazságához. Dobrik István [JEGYZETEK] 1. ... Édesanyámra az otthoni munka várt. Az volt a helyzet, hogy az apámat elő kellett készíteni a gvárba. Attól kezdve, hogy férjhez ment, hajnali 4 óra körül kelt, elkészítette a tüzelőt, befűtött, előkészítette a reggelit, és utána jött, jöttek a gyerekek... nagyanyám segített közben, aki jó) kort megélt, nagy kort megélt, 94 évet élt. Kilencven éves korában még kijárt kapálni a telkünkre... Beszélgetés a 85. éves Kalló László festőművésszel műtermében. 2009. március 26. Hangfelvétel. MGVMM: Adattár 2. A vasgyári munkások mozija 1913-tól, több mint ötven évig — a munkásétterem 1964. augusztus l-jén történő bezárásáig - működött. Itt látta a Tosca opera filmet és több műkedvelő előadást. In: Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története (1865-1965). Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Kiadványa 2002. 113 p. 3. Sebők Imre festő, grafikus, képregény rajzoló (Apostag, 1906 — Budapest, 1980). A paraszti családból származó fiatalember, Pólya Tibor karolta fel és ajánlotta Feics Jenő, majd Glatz Oszkár és Bernáth Aurél képzőművészeti iskolájába. Nehéz anyagi helyzetén Tolnay Simon a TOLNAI VILÁGLAPJA című újság akkori és egyben utolsó tulajdonosa segített, és szerződtette (1932) lapjainak illusztrálására. 4. Burány Nándor festőművész (Zenta, 1893 - Szombathely, 1965) A középiskoláit Szabadkán végezte. 1923-ban megszerezte a középiskolai rajztanári oklevelet, majd két év múlva művészettörténeti doktorátust szerzett. 1932-től 1942-ig Miskolcon dolgozott. A Miskolci Művészek Társaságának egyik alapítója volt. 5. A diósgyőr-vasgyári szabadiskola és képzőművész kör sok sikeres kiállítást rendezett, hallgatói közül többen kerültek a hivatásos képzőművészek közé. In: Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története (1865—1965). Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár Kiadványa 2002. 311 p. 6. Klaudinyi László grafikus. A budapesti Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, majd Bécsben képezte magát tovább. A diósgyőri Képzőművészeti Kör rajztanáraként tevékenykedett. 1959-ben Amerikába emigrált. 10