Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
Karcsa és Pacin népessége gazdasági áganként (1900—1960) (Keresők szerint) Karcsa Év Mezőgazdasági Ipari Közlekedési Kereskedelmi Egyéb 1900 638 19 3 10 3 1930 769 56 2 11 40 1941 956 51 5 15 36 1949 1078 32 2 9 34 1960 920 111 11 29 74 Pácin Év Mezőgazdasági Ipari Közlekedési Kereskedelmi Egyéb 1900 440 47 16 11 40 1930 677 71 1 17 61 1941 962 62 5 15 37 1949 1085 42 5 17 90 1960 855 227 20 15 81 Nem elhanyagolható, hogy a 20. század első harmadában Pácinban jelentős, lényegében egyenletes létszámú iparos népesség él: számuk 1930-ban 53 fő, akik 21féle kézműves iparágban tevékenykednek. 29 4 A korábbiakból következik, hogy a páciniakat kevéssé kötötte meg a föld, különösen az 1960-as évektől számosan eljártak dolgozni Üjhelybe., Miskolcra, Nyíregyházára, sőt Budapestrcc is. A karcsaiak szívesebben maradtak a termelőszövetkezetben. Karcsán több is volt a munkahely a második világháború után, mint Pácinban. I. 2. A földesúr, kastélybcliek hatása A história az elmúlt évtizedekben meglehetősen egyoldalú képet rajzolt a földesúr-jobbágy viszonyról. Különösen a 19. század második felében, 20. század első felében továbbélő nagybirtok, s az ahhoz — szorosabban-lazábban — kapcsolódó parasztság, főleg cselédség viszonyáról. Meglehetősen kevés figyelmet kapott a kettő egymásra hatása, s különösen az, hogy magára a paraszti műveltségre és mentalitásra miként hatott a földesúr jelenléte. Anélkül, hogy megfeledkeznénk a témakör társadalmi, szociális ellentmondásairól, vizsgálatunk szempontjából összegzően kell megfogalmaznunk, hogy a bárói kastély, a Sennyey család, 29 5 nem utolsósorban a bárói birtok jelenléte — Karcsához képest — kifejezetten előnyösen hatott a pácini parasztság gazdasági-műveltségi átalakulásának folyamatára. Ez természetesen am29 4 Cseh 2001. 93. 29 3 A Sennyey család törtenetéhez: Siska 2003. 283-308. 120
