Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
hogy Pácinban mennyivel erőteljesebb a 10-20, illetve 20—100 kh közötti birtokokon gazdálkodó parasztok száma, akik a paraszti tevékenység és mentalitás jellegadó kifejezői. Mivel azonban közülük számosan másutt szerzett pénzen jutottak földhöz, mentalitásuk is egészen más, mint a tősgyökeres parasztoké. De Karcsán a nehezebb a zselléreknek, kisföldű szegény embereknek is. Pácinban sokkal több a munkalehetőség a bárói birtokon. A karcsai zsellérember legfeljebb hónapos cselédnek állhatott vagy kocsisnak, esetleg az aratásnál kepés munkát vállalt. A báró karcsai birtokaira máshonnan hozatott gazdasági cselédet, kárpátaljai ruszinokkal telepítette be tanyáit is. 28 6 Pácinból nem kellett elmenni más helységbe munkát vállalni, legfeljebb napszámba jártak el — a bécsi döntés után — Szerdahely re, Nagykövesdst. „Innen kubikos nem volt. Kepét aratni a báróhoz járt 2—3 csapat, de más nagygazdákhoz is. Innen nem kellett elmenni munkára. A gyógyszerésznek, zsidóknak is volt 30—40 hold: azt egy-egy család felfogta, learatta." 28 7 Sokan voltak páciniak cselédek a bárónál: negyedévente, terményben kaptak fizetést. Sok volt a napszámosmunka is a Sennyey-birtokon. Bár a dolog az ellentmondásos hazai agrárfejlődés jellemzője, a pácini hagyomány szerint Sennyey báró figyelembe vette a falu érdekeit is a gazdálkodásában: jó ideig nem vett aratógépet, hogy a falubeliek ne veszítsék el munkalehetőségüket. 28 8 A fentiekkel együtt, a páciniak lényegesen mobilabbak voltak. Amíg a karcsaiak földet igyekeztek ragasztani a földhöz, sokat dolgoztak azon, munkájukban és mentalitásukban parasztok maradtak, addig a páciniak egy része máshol keresett megélhetést. Elmentek számosan az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején summásnak Németországba, s-a hagyomány szerint — ők hozták haza, terjesztették el nagy számban a faluban a szögletes kormányú német kerékpárokat. Megfigyelhetők különbözőségek az állattartásban, s magában a földművelés technikájának modernizációjában is. A két falu állattartása közötti differenciáról csak részben nyújtanak adatot a statisztikák. 28 9 Év Szarvasmarha Sertés Ló Juh Karcsa 1895 1165 1026 195 725 Karcsa 1935 1569 1081 231 619 Karcsa 1953 2158 2398 133 1237 Karcsa 1960 1920 2105 207 1292 Karcsa 1966 1617 2475 123 1855 Pácin 1895 1035 1401 147 — Pácin 1935 1012 892 279 1117 Pácin 1953 1661 1577 207 970 Pácin 1960 1375 1791 225 1385 Pácin 1966 883 2688 92 1342 2«6 Nag\' Géza szíves szóbeli adatai. 28 7 Pccák Mihály, szül. 1925. 28 8 Lovas Istvánné, szül. 1921. 28 9 Varga G.-nc szerk. 1976. 281, 436. 118
