Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
Lényegesen többet árulnak el a fenti számok, ha melléjük tesszük a népesség változásának mutatóit is. 27 9 Terület (ha) 1784/87 1869 1890 Népességnövekedés (1784-1890) népesség népsűrűség népesség népsűrűség népesség népsűrűség fő/km 2 fő/km 2 fő/km 2 szám % Karcsa 4275 188 4,4 855 20 1313 30,7 1125 598,4 Pácin 3395 286 8,4 1271 37,4 1229 36,2 943 329,7 A fenti két táblázat összevetése jelzi, hogy Karcsán erőteljes népességnövekedést indukált a vízrendezés, Pácinban viszont csökkent a lélekszám a 19. század második felében. Ez nyilvánvaló válasz a továbbra is egészségtelen birtokstruktúrára, az elaprózódó telkek gyenge megtartó képességére. A századfordulóra azonban Pácin lélekszáma is újból gyarapodásnak indult, amíg azonban Karcsa gyarapodása az 1960as évekig töretlen, addig Pácin ez irányú fejlődése már az 1950-es években megtorpant. Az elmúlt két évtizedben fogy mindkét község lélekszáma (lásd táblázat). 2 8" A népesség váltogása 1784-1990 1784/ 87 1869 1900 1920 1941 1949 1960 1970 1980 1990 Karcsa 188 855 1653 2068 2435 2575 2662 2240 2125 2037 Pácin 286 1271 1579 1819 2387 2598 2544 1856 1701 1552 A polgárosodásban, a modernizációban, ezzel együtt a paraszti mentalitásban beálló differenciák azonban elsősorban a birtokstruktúrából és az eltérő társadalmi mobilitásból fakadtak. Az ellentmondásos birtokstruktúrára, ami a jobbágyfelszabadítás, majd a vízrendezés következében kialakult, 28 1 Pácin népessége erőteljes kivándorlással reagált. Bodrogközi viszonylatban is igen korán, már 1870-ben elindulnak az Újvilágba az első páciniak, s a 20. század fordulójáig 19 családfő és 4 teljes család, összesen 65 fő vágott neki az útnak. 28 2 Pácin egyik központja volt a 19. század végi agrárszocialista mozgalomnak is, 28 3 s a népességi és népmozgalmi adatok is azt igazolják, hogy a lakosság elég hektikusan reagál a területi, gazdasági átalakulásra. Karcsa — a bekövetkező pozitív változás miatt - megtartotta népét, s erősen hozzákötötte őket a földhöz, a paraszti munkához. Karcsán nem volt alternatívája a hagyományos paraszti életmódnak. 27 9 Frisnyák 1990. 230., Boros 1997. 214-215. 28" Boros 1997. 214. 28' Balassa 1956. 282 Legényei Molnár Pcter adatait idézi: Cseh 2001. 93-94. 281 Lázár 1974. 38-39. 116
