Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Zempléni harangok

községet járt be, majd önmaga több bodrogközit is. Szolgálatának leteltével azonban nem lett véglegesítve, ami miatt a további adatgyűjtés elmaradt. A munka folytatását — amivel az szinte befejezést is nyert —, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa, Túrok Margit tette lehetővé. Még az 1950-es években védetté nyilvánított egyházi műtárgyak ellenőrzése végett megtett zempléni körútjai alkalmából (2006. VII. 31-VIII. 1., VIII. 7-8., XI. 6-8.) a gépkocsiján helvét biztosított a szerzőnek és Millisits Máténak (Öntödei Múzeum), akik így felkereshették azokat az egyházakat, amelyekben adatfelvételt addig nem végeztünk. A még így is kimaradt néhány harangot Millisits Mátéval 2007. augusztus l-jén (a Herman Ottó Múzeum gépkocsiján), illetve Pocsainé Eperjesi Eszterrel (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei) augusztus 5-én kereste fel a szerző. Utoljára pedig Ringer István (Rákóczi Vármúzeum, Sárospatak) volt szíves vállalni néhány hiányzó adat begyűjtését. A 110 települést számláló területet a szerző saját erejéből képtelen lett volna bejárni, ezért ezúton fejezzük ki őszinte köszönetünket mindazoknak, akik lehetővé tették gépkocsi rendelkezésre bocsátásával, hogy a településeket hiánytalanul felkereshettük. így I 'eres IMsrjónak és I 'iga Gyulának, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatójának és helyettesének, Dankó Katalinnak, a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma igzgatójának, Lengye/ne' Kiss Katalinnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma igazgatójának, és nem utolsósorban l'urok Margitnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosának. Ugyancsak hálás köszönettel tartozunk mindazoknak a kollégáknak, akik a helyszíni adatfelvételek során a szerzőnek segítségére voltak, illetve azt ellátták, mint Huskies György, Kárpáti Láspló, Pa/aj Róbert, Pocsainé Eperjesi Esp/er, illetve Millisits Máté és Ringer István, akik, minthogy a szerző az utolsó években az előrehaladott életkora miatt nem vállalhatta a tornyok megmászását, magukra vállalták ezt a feladatot. Zemplén harangállományáról volt már a rendszeres helyszíni bejárásokat megelőzően, ha nem is részletes, de átfogó képünk. A Református Egyház Zsinati Irodája ugyanis még 1958-ban kérdőívek útján összeíratta az egyes egyházak műtárgyait. A megválaszolandó kérdések közül három a harangokra vonatkozott. A Zsinati Levéltár

5 lehetővé tette a szerzőnek, hogy az ott őrzött kérdőívekről az adatokat kijegyzetelje. A katolikus egyházi hatóságok a szerző kezdeményezésére 1982-ben ugvancsak kérdőívek útján számba vették az egyházközségek harangjait. (A 1 lajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség már 1965-ben.) Ugyanezt elvégezték az evangélikus egyházkerületek is, még 1959-ben. Az így nyert előzetes adatok birtokában hajtottuk végre a helyszíni adatfelvételeinket. Ezek során minden harangot, amelynek létezéséről tudomást szereztünk, felkerestünk. Sajnos néhány esetben megfelelő létra hiányában a harang nem volt megközelíthető (pl. Vágáshuta rk.).

6 Ugyancsak megközelítési nehézségek miatt 5 Budapest, Kálvin tér 8. 1

1 karcsán a szerző — noha addig már közel ezer templomtoronyban járt — nem merészkedett a műemlék templom melletti — oda nem illő — modern, toronymagasságú, nyílt vas állványzaton a harangokat megközelíteni. 6