Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐDÖK ÉS (EGYKOR VOLT) TÁRSAK

egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethn. XC. [1979J 480-491). Nincs lehetőségem a részletezésükre, de nem elhanyagolhatók azok a kisebb terjedelmű tanulmányok, közlemények, előadásszövegek sem, amelyek különféle témákban, például - várostörténeti vonatkozásban - néprajzi, ipartörténeti, akár építészeti, műemléki összefüggésekre mutatnak rá, vagy ilyen kérdésekhez adnak fontos adalékokat (pl.: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XI. [1972] 71-82). Az államigazgatásban szerzett jártassága is befolyásolhatta, hogy Bodó Sándor publikációs tevékenységének homlokterébe az elmúlt években egyre inkább a magyar múzeumügy, a muzeológia részletkérdései vagy koncepcionális problémái kerültek (A magyar közgyűjtemények jelene és jövője. A tudományos munka helyzete és lehetőségei a régió közgyűjteményeiben, 7-12. Veszprém, 1995.; Utószó Entz Géza: A magyar műgyűjtés történeti vázlata 1850-ig című kötetének reprint kiadásához. Miskolc, 1996.; A múzeumok világa az ezredfordulón. In: Baán László szerk.: Magyarország kultúrája az ezredfordulón. Műhelytanulmányok, 22-41. Budapest, 1997.; A magyar múzeumügy közönség- és külkapcsolatai. Isten áldja a tisztes ipart. Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére, 121-128. Győr, 1998.; A magyar múzeumok tulajdonosairól. Hála JózsefSzarvas Zsuzsanna-Szilágyi Miklós szerk.: Számadó. Tanulmányok PaládiKovács Attila tiszteletére, 555-562. Budapest, 2001.; Gondolatok a magyar múzeumok kétszáz éves „születésnapján". In: Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése, 6-9. Budapest, 2002.; Múzeumok és régiók változó világa. Enyedi Nagy Mihály szerk.: Magyarország médiakönyve, 319-325. Budapest, 2002). Külön figyelmet érdemel Bodó Sándor szerkesztői tevékenysége, ami a múzeumi területen tudományszervezői tevékenységet is jelent. Miskolcon szerkesztette A Herman Ottó Múzeum Evkönyve (1972-1979) és A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (1970-1979) című periodikákat, Szabadfalvi Józseffel ő indította el a Borsodi Kismonográfiák sorozatát (1975-). Új sorozatcímmel (Agria) folytatta az Egri Múzeum Évkönyve sorozatát (1983-1988), majd (1997től) a Budapesti Történeti Múzeum periodikáit (Budapest Régiségei, Tanulmányok Budapest Múltjából). Ezen túl számos konferenciakötet és kiállítási katalógus szerkesztője volt, s - lévén abban közeli szemlélője és társa a munkájának külön is megemlítem a magyar múzeumügy kétszáz éves évfordulójára megjelent muzeológus életrajzi lexikon létrejöttében vállalt sok-sok fáradozását (Bodó Sándor-Viga Gyula főszerk.: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002). 1994 óta a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének másodállású docense, de részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó muzeológusképzésben, a Budapesti Műszaki Egyetem szakmérnöki oktatásában, valamint a Magyar Közigazgatási Intézet kulturális szakigazgatási képzésében is. Tiszteletet parancsoló az a sokirányú szakmai és társadalmi megbízatás, feladat, amit Bodó Sándor hosszú ideje, nagy türelemmel és szinte fáradhatatlanul vállal. Tanúsíthatom, hogy nincs olyan értelmes - de legalább annak tűnő -