Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

A különböző méret, az eltérő összetételű és falvastagságú anyag, nem utolsósorban a kolomp nyelvének mérete, anyaga és felfüggesztése változatos hangokat keltett. Befolyásolta a kolomp hangját, hogy két oldalán forrasztással vagy szegecseléssel rögzítették, vagy hogy a nyelvét közvetlenül vagy vékony bőrszíjon rögzítették benne. A hang már a vásárlás során is lényeges szempont volt, de bevett eljárás volt az eszköz áthangolása is. A kolomp „hangolásának" közkeletű eljárása a lemezből hajlított oldalfal formálása, leginkább a szájperem körüli részek alakítása, ill. a fül melletti vállrészének kilyukasztása.

7 Részletesen tárgyalta a kolompok hangolásának kérdését Márkus Mihály a jolsvai kolompok készítése kapcsán. Idézi egyebek között Gömör vármegye monográfusát, aki szerint a kolomposmesterség gyér elterjedtségének okát éppen a hangolás módjának titkában kell keresni.

8 Márkus úgy véli, hogy a kolomp behangolása a készítés művészi része, amihez nem minden kolompos értett, aki tudta, az viszont legfeljebb a gyermekének árulta el a tudományát. Megemlíti továbbá, hogy Közép-Németországban kifejezetten néhány hozzáértő mesterember foglalkozott a kolompok behangolásával, s az ilyen embert Schellenrichternek nevezték.

9 Luby Margit 1941 nyarán a Hortobágyon és a Kishortobágyon járt a kolompkészségek összehangolásának nyomában, az ősi magyar zenekultúra nyomát keresvén a nyájak kolompszavának összhangzásában. Tizenegy gulyát, ménest és juhnyájat vizsgált meg ebben a vonatkozásban a hortobágyi legelőkön (Kiskarinkó, Nagykarinkó, Kishort, Vókonya, Kónya, Elep). Bár csak egynél talált kilenctagú, teljesnek nevezhető kolompkészletet, úgy vélte, hogy a csonka készletek együtthangzása is jószerével megfelelt a teljes készletének. Az egyes eszközök hangját a furulyáéhoz viszonyította, s annak alapján keresett dallamokat a kolompok együttesének szavában. Bár elegendő adat hiányában nem vont le messzemenő következtetéseket, s a hangolást ösztönös eljárásnak vélte, a nyájak kolompszavának összhangját hangsúlyos problematikának tartotta.

10 Márkus Mihály Békésy György professzor Kísérleti Fizikai Intézetében - Dincsér Oszkár és Manga János közreműködésével - a zenei hangzás szempontjából vizsgálta meg a Néprajzi Múzeum kolomp-sorozatának jellegét, s állapított meg koherens kapcsolatot a pásztorok által egykor összehangolt eszközök hangmagassága között." A közelmúltban egy görög író, költő regényében találkoztam a nyájak kolompszavának kérdésével. Nikosz Kazantzakisz (1885-1957) talán legismertebb, magyarra is lefordított könyvében arra említ példát, hogy a görög pásztor nyája kolompjainak összehangolatlansága, a hangzás disszonanciája váltja ki a szereplő neheztelését.

12 „...valamikor egy magános kis kalyibában éltem, egy görög 7 Luby Margit részletesen ír a szatmári pásztorok efféle eljárásairól. Vö. LUBY Margit é. n. 101 — 112. 8 MÁRKUS Mihály 1943. 247-248. Vö. BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. 140. 9 MÁRKUS Mihály 1943. 256. Az általa hivatkozott tanulmány: HÖRMANN, Konrád 1913. 10 LUBY Margité, n. 133-138. 11 Részletesen: MÁRKUS Mihály 1943. 262-263. 12 KAZANTZAKISZ Nikosz 1970. 59.