Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

10. kép. Bagi Károly faragószéke Hódmezővásárhelyről, 19. század dereka (Dömötör Mihály felv.) famegmunkálás kelléke volt: a lábítóval mozgatható tartó pofák rögzítették a munkában levő tárgyat, ezáltal felszabadították mindkét kezet a vonókés, apró íj as eszterga, vagy más szerszám használatához. Eszközünk a középkor századaiban alakult ki, de előzményei vélhetően az antikvitásig nyúlnak: Csilléry Klára szerint egy 2. századi galliai dombormű utal erre, ami szerint a lábbal való leszorítás korábban szíjhevederrel történt. A modern gyalupadok elterjedéséig az asztalosok is használták a faragószéket, aminek legkorábbi említése Magyarországon 1587-ből (faragószék), ill. 1588-ból (vonószék) ismert. Első ábrázolása Comenius Orbis Pictusában látható, a kádárműhely felszerelésében.

36 Az eszköz a fával dolgozó műhelyek szimbolikus tárgya, különösen persze az ácsműhelyeké: a 18-19. században a német területen rendkívül divatos karácsonyi „jászlak" egyikemásika a parányi vonószékkel is emlékeztet Szent József foglalkozására (7. 37 kép). A múzeumi gyűjtemények remek példányait őrzik ennek az eszköznek: az igényesen faragott fejrész a barokkos formáktól az állat- vagy emberfej plasztikus megformálásáig terjed (8-9. kép). Mindez azért szembetűnő, mert a magyarságnál a fafaragásban sem volt igazán jellemző a plasztikus ábrázolás. Az itt bemutatott, hódmezővásárhelyi példány - Kiss Lajos szerint - a készítő arcmását őrzi (10. kép).

38 A ránk maradt antropomorf példányok nem korábbiak a 19. századnál, s vélhetően nem csak azért, mert a tárgytípus utolsó tárgy generációiból származnak.

39 Mégis, ezeket a remek tárgyakat elnézve, aligha tudjuk a formájuktól elválasztani az elképzelést, CSILLÉRY Klára 1979. 49-50. Münchenben a Bayerisches Nationalmuseum állandó kiállításában a karácsonyi jászlak (Krippen) nagy gyűjteménye látható. Kiss Lajos szerint a faragószéket készítő bognármester, Bagi Károly az 1850-es vagy 1860-as években a saját arcmását faragta meg. Vö. DÖMÖTÖR János 2004. 86. Lásd még: NAGY Vera 1981. 7. Ezen a helyen köszönöm meg Nagy Vera segítségét, hogy a tárgy közlését lehetővé tette. Az állatfejes példányokhoz lásd még: FÜGEDI Márta 1993. 166. 219. kép, VIGA Gyula 1986. 96. 29. kép. A szerencsi példányhoz: PETERCSAK Tivadar 1980. 1471-1472.