Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

egy libatollat tartottak, mellyel időközönként megkenték a fűrészt. Két ismerősömnek ma is van ilyen szerszáma, s néha még használják is."

3 Az 1960-as évekből van adatom tárgyunk használatára Nagyváradról

4 és Tordaszentlászlóről.

5 A Néprajzi Múzeum gyűjteményében is található egy példány, ami - az eladója szerint - Kolozsvár környékén készült, faragó-favágó ember készítette saját használatára. Családi kapcsolatok révén 1920 körül került ez a tárgy Debrecenbe, ahol még az 1960-as években is használatban volt.

6 Visszatérve a Hajdúsággal érintkező tájakra, ill. a Tisza mentére: a hordozható favágószék Tiszafüreden a napszámos sorú favágók jellegzetes eszköze volt.

7 Polgáron egy koldus, vak ember dolgozott ilyen állványos fűrésszel: egy kisgyerek, talán unokája vezetgette, amint iparosokhoz, kereskedőkhöz ment tüzelőt vágni.

8 Dél-Borsodból a Tisza mentére lenyúló kiterjedt legelőkkel rendelkező, a Kis-Hortobágy környékével sokféle kapcsolattal bíró mezővárosból, Mezőkövesdről több adatunk is van, amelyek tárgyunk előfordulását látszanak megerősíteni.

9 Különösen érdekes azonban az a fűrészbak, ami 1980-ban került a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumba. A leltárkönyv szerint „Házilag készített, emberfej mintára faragott ellensúlyos, egyemberes fűrész (bólogató fajankó). Hasonlót használtak favágó emberek, hivatalok, iskolák részére végzett tűzifa bérfürészelésnél is."

10 A szerkezet összetartására szolgáló, vízszintes fába minden bizonnyal a készítő - Nyikes József - neve olvasható. Roppant érdekes és egyedi az a fából faragott, stilizált emberfej, ami a fűrészt tartó kereten van felfüggesztve: a munkát könnyítő ellensúly azt a látszatot kelti, mintha egy társa lenne a fűrészelőnek, aki együtt mozog, bólogat a fűrész mozgásával (4-5. kép). Az eszköznek ez a példánya egyelőre egyedinek tűnik. Ha azonban jobban szemügyre vesszük a fényképen látható szerkezetet, akkor észrevesszük, hogy ez a konstrukció nem csukható össze, s könnyen nem is szállítható. Vagyis rendelkezik az egyik végén rögzített rámás fűrész adta előnyökkel, de nem mobil. Volt, hogy az ilyen formájú fürészbak alá két, gömbfa szeletből levágott „sajtkereket" szereltek, s az eszköz felső végét a vállukon átvetve, vontatták a konstrukciót egyik helyről a másikra. Ezzel együtt, adatközlőm megerősítette, hogy Mezőkövesden léteztek összecsukható, hordozható példányok is.

11 Bencsik János szerint a Polgáron látott példányon is volt - ellensúlyként egy kisebb tőke fa, de a súly plasztikus megformálására máshonnan egyelőre 3 Fazekas Loránd szíves közlése. Ezúton köszönöm meg Keszeg Vilmos közvetítő fáradozását is. 4 Zsók Béla adata. 5 Boldizsár Zeyk Imre szerint Zoór István favágó hagyatékában máig őriz a család egy ilyen fűrészt, amit a Kalotaszegi Tájmúzeum számára igyekszik megszerezni. 6 Ltsz.: 81. 98. 1. Takács Lajos gyűjtése. Az adatért Gráfik Imrének tartozom köszönettel. 7 Szilágyi Miklós levélbeli közlését ezúton köszönöm meg. 8 Bencsik János szíves közlése. Bencsik azt is megjegyezte, hogy ő Debrecenben látott először ilyen fűrészt, s a városok sajátjának tartja, faluhelyen nem látott ilyet. Tud olyat, amin egy kisebb fa ellensúly volt felfüggesztve, segítendő a fürészelő munkáját. 9 Hajdú Ráfis János levélbeli közlését ezúton köszönöm meg. 10 A tárgy leltári száma: 81. 38. 1. 11 Hajdú Ráfis János közlése.