Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
A szöveg harmadik versszaka képi módon mutatja be a történeti Magyarország északkeleti részének - jobbára Galícia felől levándorló - ortodox, ill. hászid zsidóságának külső megjelenését, karakterét. 19 A szöveg konkrét formában nem utal rá, de bizonyos, hogy az egyes karakterek megformálása mögött kitapinthatók a felekezeti viszonyok, az egyes vallások követőinek mentalitásukban is megjelenő vonásai. Nem jelenik meg külön a magyarság, csak gyaníthatjuk, hogy a szöveg szerzőjét ebben a kisebbségben, valahol a néhány református vagy a - zömében román - görög katolikus tömb soraiban kell keresnünk. 4. Konzekvensen végigköveti a szöveg az egyes társadalmi rétegek és életkorok jegyeit is, azok felvázolása éppen olyan markáns, mint a három együtt élő nációé. Azok társadalomnéprajzi adatai azonban éppen úgy becsesek, mint a szöveg szerzőjének személyes, emberi megnyilatkozása. Az északkeleti peremvidék gyenge eltartóképessége, a szegénység, a marginális helyzettel járó alacsony kulturális és szociális színvonal, a mindezekkel együtt járó elvándorlás, a vékony értelmiségi réteg sanyarú helyzete és rossz életérzése összegződik a strófákban. A történeti Magyarország ezen - etnikailag és vallásilag erősen kevert térsége magán hordozta a Monarchia minden ellentmondását, s igen csekély eséllyel rendelkezett a polgárosodásra, modernizációra. (Ma sem túl sokat ígérő a térség helyzete...) A szöveg számosat rögzít ezekből az ellentmondásokból, hozzátéve az egyén társadalmi helyzetének és közérzetének számos elemét. Számunkra a szöveg különösen azért becses, mert egy olyan időszakban, amikor a sztereotípiák képzése már ismeri az érték, az egyediség fogalmát, jószerével korábbi elemeket ötvöz, s egész tartalmába egyaránt befoglalja az adott közösség összetartozásának változtathatatlanul koherens voltát, ugyanakkor kihangsúlyozza a csoporton belüli egyedi vonásokat. Egy olyan állapotot és hangulatot tükröz, ami bizonyára meghatározója lehetett a soknemzetiségű közegben élő szük értelmiségi rétegnek, számunkra pedig számos összefüggésében árnyalja ennek a kulturális állapotnak a mibenlétét. Irodalom Balázs Géza 1998 A magyar pálinka. Budapest Bulla Béla—Mendöl Tibor 1999 A Kárpát-medence földrajza. Budapest Fényes Elek 1851 Magyarország geographiai szótára, I-IV. Pest 19 KARÁDY Viktor 2000. 76-77.
