Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

legvirulensebbé válhatnak (pl. Bodroghalom, Cigánd, Nagyrozvágy). Mindez azonban nem jelenti a munkakultúra modernizálását, s a termelőtevékenység szerkezeti átalakítását. Újnak tűnő helyzeti előnyök keletkeznek a megváltozott tájban, ezek egy része azonban valójában a régi módon való gazdálkodással nyer hasznosítást. Ilyen például - a vízrendezéssel nyert - kiterjedt gyepterületek hasznosítása: magán a tartásmódon belül csak lassan érvényesül a szerkezeti változás. Megmarad a vásárok és piacok közelségének előnye és hátránya, még akkor is, ha a töltésekkel kialakított új úthálózat csökkenti a korábbi elzártságot. Az igai változást és esélyt azonban a vasút, a vasútállomások közelsége jelenti: ebben a térségben is vonatkerekeken jár a polgárosodás.

20 Ahol a közeli vasútállomásra lehet szállítani a termeivényeket, ott a lassúbb ökrös szekerek jobb paraszti kondíciót hordanak, mint az elzárt falvak lovas fogatai. Mindez nemcsak a térség gazdasági stratégiájában játszott szerepet, hanem közvetlenül is befolyásolta falvaink és az egyes parasztüzemek gazdasági lehetőségeit.

21 Szorosan összefügg a bodrogközi parasztság és a térség egész modernizációjával, 20. (és 21.) századi gazdasági és társadalmi problémájával. Nem véletlen természetesen, hogy az első világháború utáni új országhatár a Bodrogköz térségében a Kassától keletre vezető, Sátoraljaújhely (Slovenské Nővé Mesto) - Csap - Beregszász Nagyszőlős (Vinogradov) - Huszt - Máramarossziget (Sigethu Marmatiei) Kőrösmező (Jaszinya) vasútvonal mentén húzódik.

22 A történeti tájat kétfelé vágta az országhatár, nem csupán a bodrogköziek életminőségét befolyásolva, de megnehezítve a társadalom- és a kultúrakutatók munkáját is a vidék hagyományos műveltsége azonosságainak és eltérő vonásainak feltárásában, a társadalom és a kultúra változásának egységes elvű értelmezésében. (Ez a vidék Pozsonytól is messze van, nem csak Budapesttől!) Csak remélhetjük, hogy az újfajta kontinentális kapcsolatrendszer segíti majd ezt a munkát, s nem múlt el visszavonhatatlanul az elmaradt tudományos rekonstrukciók és történeti folyamatrajz lehetősége! Irodalom Balázs György (szerk.) 1998 A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára. Budapest Bodó Sándor 1986 A mezőgazdasági termelés igaereje Magyarországon 1895-ben. Agria (A Dobó István Múzeum Évkönyve) XXII. 187-201. Eger 1990 A magyar paraszti termelés igaerejének története. Studia Folkloristica et Ethnographica 26. Debrecen 1992 A Bodrogköz állattartása. Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc 20 MAJDAN 2002. 303-324. 21 FRISNYÁK Sándor 1990. 103. 22 PETRICHEVICH-HORVÁTH Miklós 1938. 1100-1102., PALOTÁS Zoltán 1990. 45-48.