Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

változását, figyelembe véve a táj alakulását is.

26 Vagyis a tájhasznosítás részletező lokális elemzése árnyaltabb képet ad a Bodrogköz falvainak típusairól, s tovább differenciálja a - korábban a kistájak mentén megrajzolt - táji változatokat is. A Bodrogközben a természettől elhódított területek birtokbavételét sok feszültség, társadalmi ellentmondás kísérte: azok egészében nem javítottak a birtokstruktúrán, főleg a legszegényebb paraszti réteg helyzetén, inkább a nehezen kapitalizálódó latifundiumokat gyarapították.

27 A fentiek együttesen a gazdálkodás strukturális változását jelzik, ami azonban annak ellenére ellentmondásos folyamat - elsősorban a helyi társadalom szerkezete, a népesedéstörténet és birtoklástörténet sajátosságai miatt -, hogy a tájátalakítás és a lassú paraszti polgárosodás közötti párhuzam a Bodrogköz műveltségének alakulásában kitapintható.

28 Az ármentesítés, a vízrendezés részleteiben átformálta a települések létfenntartási szisztémáját, vele együtt átalakította a korábbi település-hierarchiát is. Mindez azonban elsősorban a mezőgazdálkodás extenzív növelése volt, s nem jelentett komolyabb változást a parasztüzemek termelési szerkezetében. Továbbra is megmarad az eladásra nevelt (hizlalt) szarvasmarha tartásának túlsúlya, valamint a gabonatermelés prioritása. Az utóbbi azonban - az ármentes térszínek és az árterek hasznosítása közötti differenciák másodlagossá válásával - a búzatermelés szerepének növekedését jelentette a homokhátak tradicionális rozstermesztésével szemben. Az ugar fokozatos elhagyásával a kapás takarmánynövények és a vetett takarmányok is terjedtek a 19-20. század fordulójától, ezek azonban sokfelé - a kétnyomásos határhasználat keretei között - a homokos fordulóföldekben, a rozzsal felváltva kaptak helyet. Egészében növekedett az istállózás jelentősége, az állattartás azonban sokféle üzemszervezetbe illeszkedett, s a nagy, jobbára víz menti legelőkkel rendelkező falvak gazdasági előnye megnőtt a szűk határú, kis legelőterületű településekkel szemben. Tájunkon a földrajzi környezet átalakítása szorosan összefügg a paraszti kultúra nagy korszakaival is: a vízrendezés a Bodrogközben a paraszti társadalom - lassú és ellentmondásos - polgárosodásának előfeltétele volt. Folyamatában közelítette egymáshoz a táj falvainak gazdálkodási struktúráját, ám a megváltozott szerkezetben - nyomokban - rendre felismerhetők a régebbi hagyományok. VIGA Gyula - VISZÓCZKY Ilona 2000. 167-208. A bodrogközi földosztás problematikájához: BALASSA Iván 1956. A jobbágyfelszabadítás paraszti társadalomra gyakorolt hatásához: BALÁZS György (szerk.) 1998.