Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

völgyi Hámorban született Markup Béla (1873-1952) is a vasművességből indult, s nem véletlen, hogy Stróbl közben híressé lett szobrászati mesteriskolájába került. Mondandónkhoz korabeli müveket is tudunk rendelni. A város új Népkertjében 1899-ben elsőként állították fel Stróbl Alajos neves Erzsébet királyné büsztjét. Markup Béla szép, reprezentatív portréi pedig ott vannak egyetemünk díszaulájában. (Igaz, azok csak a Selmecbányái Akadémia áthelyezése folytán, többszöri kitérő után kerültek városunkba.) Talán nem teljesen hiábavaló feltárni azt a miliőt, amibe Varga Miklósnak is integrálni kellett szobrait. Személyének miskolci fogadtatását pedig az öntészet múltjának számbavételével értjük meg igazán. A háztartásban használatos, előbb csak ornamentális, majd figurális dísszel ellátott tárgyak (kályhák, de apróbb kupák, tálak, dobozok, vagy akár a síremlékek) tulajdonképpen vizuális élményt kiváltó kisplasztikák voltak. Idegen modellőrök munkáit sokszorosították némi módosítással. A díszített hétköznapi tárgyak nagy hatással voltak a közízlésre, s így a massák és hámorok alkotta ipari körzetek művészetileg kitüntetett helyzetbe kerültek. A reformkor után, majd kiváltképpen a szabadságharc idején sokszorosítással terjeszthető, úgynevezett kabinettportrék készültek a hazafiakról. A legnevezetesebb a Schlossel András ( 1824-1872) szobormintája nyomán öntetett Kossuth Lajos- buszt volt. (Kossuth a munkácsi vasöntödéből kikerült képmásainak olyan mozgósító erejük volt, hogy a szabadságharc után Schlosselre ezért börtönbüntetés várt.) Később az öntödék kitaníttattak Bécsben egy-egy fiatalt, aki képes volt saját mintája nyomán művészi termékek előállítására. Közéjük tartozott a gömöri hámorokban munkálkodó Faragó József (1821-1895) szobrászművész. Neve összefügg a híres Branyiszkói emlékművel, az 1848-as szabadságharc - sokáig egyetlen - emlékszobrával, de hasonló pályát futott be a fiatalon elhunyt Fakíts Ernő (18831917) is. Fakits a megindítóan szép Kohómunkásával alkotott maradandót. (Az emblematikus mű Budapesten az Öntödei Múzeum előtt található, de egy félreértés folytán az Stróbl Alajos neve alatt szerepel.) S a sor sokáig folytatható lenne. A főváros akadémikus felfogású emlékműveinek szerzői jórészt e körből kerültek ki. Többek között Dernőről indult Kaílós Ede (1866-1950), Kisgaramból Huszár Adolf ( 1843-1885) szobrászművész.