Goda Gertrud: Nagy Gy. Margit gobelinművész (Officina Musei 14. Miskolc, 2006)

profán kettős sípot fújja, s a reneszánsz életöröm eme gyakran használt kifejezőjét majd a fuvola váltja ki, amikor négytagúvá bővül a kompánia. (Zenélők, 1960; Zenélők, 1967.) A„kétfigurás" Zenélők Svájc magyar nagykövetségére került, a „4 alakos" pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakszervezet egykori székháza számára készült el. (Jelenleg lappang.) Az utóbbin az álló nőalakok tá-ti-ti-tá ritmust alkotnak, s a hajlékony alakjuk között kirajzolódó, emberszerű művészi forma szinte megsokszorozza az együttes létszámát. A lassú cselekvést átható szemlélődés emlékeztet Szőnyi István asszonyalakjaira, s abban is érezni hasonlatosságot, ahogyan a falsík törvényszerűségeit alkalmazni képes kompozícióján. A mű nagyszerűségével maga a zenei élmény válik láthatóvá. A harmónia a felület minden apró részletére kihat - s ami még ettől is fontosabb, képes a mű egészének közlendőjévé válni. Ha a zenélő leányalakokból a nőiességet emeljük ki, akkor a Bányászok (1970) címen megalkotott munkájából a határozott férfierő sugárzik. A tagbaszakadt emberek legalább olyan figyelemmel vannak egymás iránt, mint a zenélők. Nem véletlen, hogy Nagy Gy. Margit kárpitjain vissza-visszatér erre a nagyon fontos közösségteremtő attitűdre. Ha a mű szocialista realista felfogásmódját tekintjük, kicsit késeinek érezzük azt, még akkor is, ha az minden tekintetben nagyon korrekt, alapos, részleteiben és egészét tekintve is jó munka. De vajon mi lehet az oka ennek a visszalépésnek? Talán az állami beruházások esetében egyfajta biztonságra törekvés, ami a gobelinek iránt tanúsított elvárásban úgy tükröződött nagyon sokáig, hogy jó az, ami Ferenczy Noémi művészetét felismerhetően követi ! Ezúttal csak azokra az alkotásokra térhetünk ki részletesen, melyek a hazai művészet korjelző darabjai közé sorolhatók. De emellett mindig születtek más művek is. Figyelemre méltó vázlatok, előképek, mint az egyalakos Zenélő I-II. (magántulajdon), hol lanttal, hol furulyával, vagy a Miskolc város tulajdonába került Anya gyermekkel (1961) (Miskolc Város Polgármesteri Hivatala, 60x50 cm - lappang) kompozíció, ahol karon ülő kisdedét szülője Madonnaként tartja. A szövött képhez