Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

A város utca- és úthálózata A várostól északra eső Hegyalját és a mögötte lévő térség településeit a Sátoraljaújhely-Sárospatak-Bodrogkeresztúron jövő országút, melyen olyan jeles települések sorakoztak, mint Vámosújfalu, Tokajt észak felöl érte el majd végig kanyarogva a városon, alkotván a Főutat, illetve a conscriptionális összeírások Derék útját, mintegy két részre tagolva a várost, részint a Felső Tizedre, részint pedig az Alsó tizedekre (Bodrog part, a Vízszél). Északon belépve az északi városkapun, délen elhagyva a déli városkaput, egyenes futással a rév, a Tisza-rév, illetve a tiszai hídon át haladtukban az országos forgalom átlépett Szabolcs vármegyébe, s tovább kanyargott az országút, DebrecenNagyvárad, a hajdúvárosok, Debrecennél érte el Bihar megyét, a jeles Bihar országot, mely megyének Erdély őrt álló városa, Nagyvárad volt székhelye, innen aztán a Balkán felé vitt a kereskedők és a vándorok útja. Ezért hát roppant fontos volt a Nagyút, hiszen erről ítélhették meg a várost. Spech Lajos így írta le: „Útja, melyeknek a kereskedést, ha nem előmozdítani, legalább segíteni kellene, minden lehető elképzelésnél rosszabbak a város útczái, mindenütt igen gödrösek, igen sárosak, egy-egy lábnyi magosságra kiálló kövek várják a kerekeket veszedelembe ejthetni, úgy hogy egykor az ezt követő döccenések alkalmatosságával, az épületek szorosságára bámészkodó bizonyos Tót-utas nyelvét elharapta. De csak ugyan szerencsésnek is tartja magát az az utazó, a ki Tokajon kár nélkül mehet keresztül (...) pirulva kell említenem, hogy Tokaj e béli fogyatkozásáért tsak falu számba megy némely külföldi íróknál, a kik feljebb becsülik a könnyen járható utak alkalmatos voltát, a Tokai Nektár hírénél is becsinél". Hasonló szellemben érvelt a város magisztrátusa, amikor az utak állapotát panaszolja fel: „...pedig Tokaj várossá... torkában lévén az Bécsbül, Pestrül, Kassárúl, Lembergbül, Lengyel ország nagyobb részibül Debreczenbül, Erdélybül jövő s oda menő szekereknek..." (1822). A költségeket a földesúr, a város és a megye között harmadrészben osztották fel. Az út használata összefüggött a vásározók érkezésével, elutazásával. Egy ilyen összeírás jól mutatja a tokaji Főutca terhelését (! 867). Kimutatás Tokaj városa részére engedélyezett kövezeti vám szedési jogbúi remélhető jövedelemnek 1867-dik év szeptember hó 13-tól október 12-ig történt szekerek és marhák összeírás összesítésérő! Hónap Nap Szekér Marha szám Jegyzet szeptember 13 70 204 14 120 208 15 407 1204 16 1709 4612 országos vásár volt 17 160 340 18 172 364 19 182 409 20 92 217 21 163 336 22 141 302 23 191 405 24 96 265 25 198 398