Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

Lassan átalakult a paraszti gazdálkodás szerkezete. Az állattartás mellett a növénytermesztés is teret hódított. Forrásainkban felbukkannak azok a termeivények, melyek erre az átalakulásra utalnak. Szüts Istvánné (1851-ben) végrendelkezvén, az alábbiakat mondotta a testamentum-íróknak: „1. Amikor Szüts István férjemhez mentem (valószínű özvegyként) akkoron a következő főzeléket hoztam a (házához). egy köböl Búzát, 3 köböl Gabonát, egy középszerű sertést, egy hordó káposztát és egy véka paszulyt, kész pénzt 20 vft-ot, van 2 tehenem, van a padon és boglyában három szekérnyi szénám". 2. Kotsis András hagyatékából (1846) a következő tételek tanulságosak: egy bádog lámpás, egy szuszék, egy szalonnás hordó egy nagyobbik boglya széna 10 ft ismét egy kisebbik boglya széna 6 ft 32 krj ismét egy kisebbik boglya széna 5 ft 30 egy nagy tekenö, egy kis tekenö, egy vanna, egy véka (mérő), három kenyér ruha, egy taposó zsák, három cserép és egy vas tepsi, 5 darab tálak, egy vas berena, a nagyobbik szekér felkészítve 35 ft a kisebbik szekér felkészítve 45 ft egy ökrös szánka 6 ft az 1846 gyümölcsoltóra esendő Tokaji országos vásáron a 2 nagyobbik ökör vásári alku szerint eladódott 300 ft ugyan ott a két kisebbik ökör eladódott 195 vft egy fejő tehén 60 ft A gazdaság-szerkezetet jól illusztrálja, mind a Szütsné, mind a Kocsis András-féle hagyaték. Kiolvasható ezekből, hogy a gazdaság, a háztartás eszközei miként alakultak éppen korszakunkban. Egy 1866. évi kimutatásból pontos kép rekonstruálható arról, hogy a tokaji gazdálkodók mennyi területen gazdálkodnak, továbbá milyen növényeket vetettek, s takarítottak be: hold átlagos termés (pm) Búzával (bevetettek) Rozssal Árpával Repcével Zabbal Babbal, tengerivel Krumplival 320 242 30 20 120 200 120 Vi 16 6% 4 2